A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola tanterve és rendszabályai, 1907 (10747/1.)
30 együtt. Az a szigorló, ki az államvizsgálatot nem állotta ki, a vizsgálati dij visszaszolgáltatására igényt nem tarthat. 50. §. Az államvizsgálatok zárt helyen, felügyelet alatt készítendő írásbeli vagy tervezési dolgozatokból, laboratóriumi munkálatokból és nyilvános szóbeli vizsgálatból állanak. Az írásbeli vizsgálat mindenkor megelőzi a szóbelit. 51. §• Az írásbeli vizsgálatok és laboratóriumi munkálatok tárgyát minden alkalommal a vizsgáló bizottság határozza meg. 52. §. A vizsgáló bizottság tagjai: 1. a m. kir. pénzügyminiszter által kiküldött biztos; 2. a főiskola rektora, illetőleg, ha az erdészeti szaktanár, a prorektor, mint elnök; 3. a vizsgálati tárgyak tanárai; 4. gyakorlatban működő szakférfiak, kiknek nemcsak joguk, hanem feladatuk is, hogy a nyilvános szóbeli vizsgálatokon mint examinátorok a tanárokkal egyaránt közreműködnek. A m. kir. pénzügyminiszter, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület meghallgatása után, 5 évről, 5 évre 20 állandó tagot —- és pedig a bányamérnöki szakból 8; a vaskohómérnöki szakból 8, a fémkohómérnöki szakból pedig 4 szakembert jelöl ki a vizsgáló bizottságba az állami és a magánüzemeknél alkalmazott műszaki tisztviselők sorából; az állandó bizottság tagjai közül pedig esetröl-esetre legalább egy-egy examinátort hív meg az államvizsgálathoz. A vizsgáló bizottság helyben nem lakó tagjai a VI. fizetési osztálynak megfelelő napidij és útiköltség megtérítésében részesülnek. 53. §. A vizsgáló bizottság az írásbeli vizsgálaton benyújtott dolgozatokat a szóbeli vizsgálat előtt megbírálja és ennek alapján határozza el, hogy vájjon a szigorló szóbeli vizsgálatra bocsátható-e vagy nem.
