A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1907-1908 (10740)

Második rész. Az 1907-1908-iki tanévben tartandó előadások és gyakorlatok

12

alkalmazása: planimelriai feladatok megfejtése, ha a szerkesztés adatai nem feküsznek a projectiósikban.

Ábrázolás egy síkon. A pontra, egyenesre és a síkra vonatkozó feladatok megfejtése egy projectiósíkon. A háromoldalú szöglet.

A polyederekről általában; határlapjaik megvilágításának erőssége. A gúla ábrázolása meghatározó részekből; síkmetszete. Síkbeli és térbeli collineátió; hasonlóság. A csonkagúla hálózata. Egyenesnek döféspontjai a gúlával. A gúla belsejébe, valamint más gúlára vetett árnyék. A gúlák kölcsönös átmetszése. A hasáb ábrázolása meghatározó részekből. Antiparallel metszetek. A derékmetszet fölhasználása a ferde hasáb hálózatának szerkesztésére. Síkbeli és térbeli affinitás, összeillőség. Egyenesek döféspontjai hasábbal. Hasáboknak egymásra vetett árnyéka. Hasábok kölcsönös átmetszése.

A görbe vonalakról általában: ív, húr, metsző, érintő. Egynemű görbültség, maximum és minimum; nem egynemű görbültség, a különös pontok. Zárt és nyílt görbék; az asymptota. Átmérő, társátmérők; középpont. Érintőkor s görbületi kör. A törvényszerű vonal rendje, degenerálás. Hasonló s összeillő görbék. Evolvens és evoluta. Egyenlőközű görbék. A másodrendű görbék tengelyeinek s gyújtópontjainak fölkeresése adatokból. A cicloisok s a körevolvens. A görbe lap >król általában. A lap síkmetszete; Meusnier tétele a metszet görbültségéről. A lapok legfontosabb családjai: az egyenes vonalú (kifejthető s torz-) lapok, a íorgáslapok. A másodrendű lapok; fontosabb tételek a másodrendű lapokról. A másodrendű kúp s henger ábrázolása adatokból; érintő síkjok, síkmetszetük; Dandelin tétele. Egyenesnek döféspontjai kúppal s hengerrel. A kúpnak s hengernek egymásra vetett árnyéka. A kúpok s hengerek kölcsönös metszete. A gömb ábrázolása adatokból, a gömb érintő síkja. Egyenesnek metszete a gömbbel. A gömb ön- és vetett árnyéka; metszete az eddig tárgyalt iapokkal s polye- derekkel. A forgásellipsoid. -hyperboloid és -paraboloid érintősíkja: metszetük síkkal s egyenessel. Ábrázolásuk adatokból; ön- és vetett árnyékuk. Az eddig tárgyalt iapok kölcsönös metszete, egymásra vetett árnyékuk. Az általános forgáslap síkmetszete, árnyéka; két forgáslap kölcsönös metszete. A torz-