A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola tanterve és rendszabályai, 1904 (10741)

ránál kell letenni, az oklevél kiállításáért járó összeggel együtt. Az a szigorló, ki az államvizsgát nem állotta ki, a vizsgálati díj visszaszolgáltatására igényt nem tarthat.

53. §.

Az államvizsgák zárt helyen, felügyelet alatt készítendő írásbeli vagy tervezési dolgozatokból, laboratóriumi munkálatokból és nyilvános szóbeli vizsgálatból állanak.

Az írásbeli vizsgálat mindenkor megelőzi a szóbelit.

5'í. §•

Az írásbeli vizsgálatok és laboratóriumi munkálatok tárgyát minden alkalommal a vizsgáló-bizottság határozza meg.

55. §.

A vizsgáló-bizottság tagjai:

1. a m. kir. pénzügyminisztérium által kiküldött biztos;

2. a főiskola rektora, illetőleg, ha az erdészeti szaktanár, a prorektor, mint elnök;

3. a vizsgálati tárgyak tanárai;

4. gyakorlatban működő szakférfiak, kiknek nemcsak joguk, hanem feladatuk is, hogy a nyilvános szóbeli vizsgákon, mint examinátorok, a tanárokkal egyaránt közreműködjenek.

A m. kir. pénzügyminiszter, az országos magyar bányászati és kohászati egyesület meghallgatása után, 5 évről 5 évre 20 állandó tagot — és pedig a bányamérnöki szakból 8, a vaskohómérnöki szakból 8, a fémkohómérnöki szakból pedig 4 szakembert jelöl ki a vizsgáló-bizottságba az állami- és magán üzemeknél alkalmazott műszaki tisztviselők sorából; az állandó bizottság tagjai közül pedig esetől-esetre legalább egy-egy exa- minátort hív meg az államvizsgához.

A vizsgáló-bizottság helyben nem lakó tagjai a VI. fizetési osztálynak megfelelő napidíj és útiköltség megtérítésében részesülnek.

56. §.

A vizsgáló-bizottság az írásbeli vizsgálaton benyújtott dolgozatokat a szóbeli vizsga előtt megbírálja és ennek alapján határozza el, hogy vájjon a szigorló szóbeli vizsgára bocsátható-e vagy nem.