A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola tanterve és rendszabályai, 1904 (10741)
20 Szabadságadás, betegség. A félévek kezdete és vége. következő módosítással: kalapot aranyzsinór nélkül, sötétzöld selyem vagy szőrzsinórral és ugyanolyan anyagból készült makkal, ugyanolyan sipkát, mint a milyen az erdőtiszteké, az ezekben levő magyar korona helyett azonban az erdészeti szak érczből vert szokásos jelvénye alkalmazandó, a mely mérőcsőből, cse- metefuróból, kézi ívfűrészből és döntő fejszéből áll. Az előírt oldalfegyvert csak kardbojt nélkül és csupán ünnepélyes alkalmakkor szabad viselni. 30. §. Ha valamely hallgató Selmeczbányáról fontos oknál fogva eltávozni kénytelen, egy napi szabadságért az illető tanárokhoz tartozik fordulni. Három napig terjedő szabadságért a rektorhoz, hosszabb szabadságért a főiskola tanácsához kell írásban folyamodni; ez azonban csak rendkívüli körülmények között adatik meg. A ki betegsége miatt nem látogathatja az előadásokat, köteles ezt az illető tanároknál azonnal bejelentetni és mulasztását fölgyógyulása után legföljebb nyolcz nap alatt orvosi bi- zonvítványnyal igazolni. Más helyről és idegen orvostól eredő bizonyítvány az illetékes politikai hatóság által láttamozandó. 31. §. Ha a hallgaló az előadásokat betegsége miatt egy félévben egyfolytában hat hétig nem látogathatja és idejében bejelentett mulasztását a főiskolai tanács igazoltnak találta, akkor az illető, ha szorgalma különben kifogástalan, a vizsgálatokhoz bocsátható; hat hétnél tovább tartó betegség, úgyszintén hat heti, be nem jelentett vagy igazoltnak nem talált mulasztás a félév elvesztését vonja maga után (18. §.). 32. §. A téli félév október hó 6-án, a nyári félév márczius hó 6-án kezdődik; amaz február végéig, ez július végéig tart. A karácsonyi szünet 12, legföljebb 14 napra terjed. A húsvéti szünet virágvasárnappal kezdődik és a húsvéti ünnepeket követő keddel végződik.
