A selmecbányai m. kir. Bányász és Erdész Akadémiai Kör évkönyve, 1903-1904 (S/1974)
20 Körünk, mint erkölcsi testület, ez évben feltűnően sok ünnepélyt tartott. Nevezetesen: »Ismerkedési estély«-t; »Deák Ferencz ünnepély«-t; »Gyászünnepély«-t az elhalt, akadémikusok sírjánál nov. 1-én«; »II. Rákóczy Ferencz ünnepély«-t november 15-én; márczius 15-én d. e. »Matinéét«, d. u. »Emlékünnepély«-! a honvédszobornál és a hegybányai honvédemléknél, este hivatalos estélyt; »Kedélyes estély«-t; »Gyászünnepély«-t Jókai halála alkalmából. (Lásd Függelék). Nem az én, hanem a közönség véleményét mondom ki akkor, midőn azt állítom, hogy valamennyi jól sikerült. Valamennyi siker, melyet e téren arattunk, fényes bizonyítéka a baráti összetartásnak és együttérzésnek, mert egyedül ez az, a mi nagyot és szépet teremthet. Szinte jól eső tudattal mondhatom azt, hogy az az átkos szakkérdés, mely elődeinket gyakran ellenséges táborokra választotta szét. ez évben komolyabb színben nem merült fei, s ha egyesek bolygatták is, mélyebb nyomokat nem hagyott maga után. mert lassacskán tudatára jött mindenki annak, hogy nem jó ezzel a gyúlékony anyaggal játszani, mert könnyen felrobbanthatja azon utolsó mentsvárat, hová még nem hatolt el a modern diák politikának pusztító mételye, hol még feltalálható az őszinte kollegialitás. Diák politika — igen erről akarok egy pár szót mondani. Sokáig ostromolta városunkat, s nagy nehezen bejutott hozzánk is, de dicséretére legyen mondva a selmeczbányai bányász és erdész akadémiai körnek, hogy annak csak megtisztított alakját tette magáévá, s a politikának csak azon részével foglalkozik, mely egyedül okszerű és szükséges. Nem ez a szálló ige a mi jelszavunk: »Nagy hű hó semmiért.« A mi zászlónkra a munka van írva, s bátran mondhatom, hogy annak a kötelességnek, melyet Magyarország diák társadalma az egyes alkotó elemeknek osztályrészül rótt, egyedül a selmeczbányai bányász és. erdész akadémiai kör felelt meg. Nem akarom ezt részletesen bonczolni, csak egyet akarok felhozni és ez a diák jelvény A selmeczbányai és kassai diákkongressus kimondta, hogy a diák jelvény viselése minden főiskolai hallgatóra nézve kötelező, mindazonáltal az 1903—1904-ik évben egyedül Selmecz- bányán fogyott el 92 drb. diák jelvény, más főiskolából egyetlen egy megrendelés nem történt. így tartják tiszteletben a
