Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1917

Az államok egymás után függetlenítik magukat Rómától; mert ez még mindig a régi feudalisztikus rendszer kép- viselője, nem akarja megérteni az uj kor mozgató elveit.

Az öntudat ébredésének kora ez. Eszköze és segítő társa az imént feltalált könyvnyomtatás. Politikai téren uj elméletek látnak napvilágot, megjelenik az államtan sokat forgatott könyve, Morus Tamás Utópiája.

A függetlenités vágya most már arra kényszeríti a nemzeteket, hogy befelé fejlődjenek. Fanatikusan ragaszkodnak nyelvükhöz, ősi tradícióikhoz, külső szokásaikhoz. Az nodalom is letér a kosmopolitismus útjáról, erősen nemzetivé válik. Luther mint nyelvreformátor rámutat nemzete nyelvének kifejező erejére. Tért vesztett a latin nyelv, mert nem képes kifejezni az uj eszmék minden árnyalatát s mert a Rómától való függés nyelve. Nálunk Tinódy Sebestyén énekeivel, Erdősi Sylvester János grammatikájával, a reformátorok irataikkal előkészítik Balassa szindus magyarságát.

S a tudomány ? A renaissance kiragadja gyámja karjaiból s a kis penészvirág, mely eddig csak tespedt, most a a napsugaras szabadságban terebélyes fává szökken. Koper- nikus már emelt fővel hangoztatja a naprendszer ma is vallott elvét, Vesalius András az emberi test anatómiájával foglalkozik s bár első boncolásai ellenségeivé teszik az egyházat, mit sem törődik vele, tovább kutat és boncol, mig azzal vádolják, hogy élő emberi testbe mélyesztette kését, miért a szent-földre kell zarándokolnia, hol éhen vész. E kornak szülöttje a másik orvosi lángelme is : a tüdő és szív vérkeringésének felfedezője : Servetus Mihály s a harci sebészet atyja : a francia Páré Ambrus.

A művészet terén is a renessaince s a belőle sarjad- zott reformáció oldja fel a varázst, mely ránehezedett; hirtelen egymásutánban tűnnek fel a mesterek : Michel Angelo, Tizian, a magyar Dürer ; francia földön e kor szüli az épitő-müvészet ma is csodált remekeit, örök bizonyságául

B