Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1913
nagy Széchenyi elméje pedig hazafiui kétségbeesésében elborult. Szorgalmas munkatársa volt Eötvös Kossuth lapjának, vezércikkei egymásután jelentek meg benne s majd Kossuth távozása után ő lett a Pesti Hírlapnak a lelke. Ekkor alakult meg Eötvös politikai barátaiból a centralisták kisded csapata, melynek soraiban helyet foglalt rajta kívül Szalay László, Csengery Antal s még többen, akik a Pesti Hírlap körül tömörülve ebben hirdették központosító elveiket s a képviseleti alapon álló parlamentáris kormányrendszert. Ebben a küzdelemben Eötvös Szalay mellett különösen a vármegyei rendszerre mért csapásaival az első helyet vívta ki magának s bátran állta a harcot, amelyben eddigi leghívebb fegyvertársa Kossuth is ellene fordult. Eötvös lelke mélyében meg volt győződve arról, hogy a régi vármegyei rendszer mellett a haladás ki van zárva s ennek a meggyőződésének nemcsak a szorosan vett politikai küzdelemben, az országgyűlésen és megyegyülése- ken, a Pesti Hírlapban adott kifejezést, hanem tán még sokkal nagyobb eredménnyel A falu jegyzője cimü regényével, amely halálos csapást mért a régi vármegyére. Nem is oly sokáig kellett várnia eszméi diadalára. Kossuth még 1847-ben Pestmegye gyüléstermében a parlamentáris kormányrendszernek egyik leghevesebb ellenzője Eötvössel szemben s nem is egy év múlva már ő sürgeti az elsők közt a felelős minisztériumot. Bár Eötvösnek nem jutott az a szerencse, hogy ő valósíthatta volna meg, amiért ifjúi lelkesedésének egész hevével, tudásának és gazdag tapasztalatainak egész tárházával küzdött, mégis ott illeti a kezdeményezés és a bátor vállalkozás dicsősége néhány társával együtt. Az idő neki adott igazat, bármennyire is céltáblája volt költői idealizmusa a politikában kortársainak, akik őt doktrinér politikusnak gúnyolták. Eötvösnek egyedüli szerencsétlensége volt, hogy minden kérdésben megelőzte 7
