Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1910

működése után 1889 évi junius hó 24-én lett intézetünk rendes tanára. Ebbéli minőségben éveken át vezette a gyorsirókört és a Petőfi önképzőkört, 1894-1896-ig pedig az iskolatanácsnak volt a jegyzője.

Rozsnyóra való érkezése után néhány hónappal, 1888 augusztus havában megnősült, feleségül vette Berger Karolinát, akivel huszonegy évig zavartalan boldog családi életet élt. Eleinte ugyan a csekély helyettes tanári fizetésből nagyon szerényen és takarékosan kellett élniök, de lassan-lassan javult a helyzetük s megszerezhették szép házukat a csucsomi-utcában, melynek udvarát és kertjét a szorgos női kezek valóságos kis paradicsommá varázsoltak. Ez az udvar és kert volt minden örömük, a szépen berendezett lakás, a tágas szobák a háziasszony főbüszkesége. S ezt az ártatlan örömöt meg is érdemelték, mert sok-sok évnek szorgalmas munkája és előrelátó takarékossága árán teremthették meg csak jólétüket, minden külső segítség nélkül.

Nyugalmas életüket mi sem zavarta meg. Maga Szántó egy stoikus bölcs nyugalmával szemlélte a világot, a pontosan végzett munka jóleső érzésével tért mindig haza, hol vidámkedélyü neje fogadta derűs mosolygással. Tekintélye emelkedett a helyi társadalomban, amely a kaszinó alelnöki állására méltatta, iskolai működését pedig teljes elismerés koronázta, mikor Oravecz Mihály szabadságaltatásakor helyettes igazgatónak, majd Oravecz halála után véglegesen is igazgatónak választotta őt iskolánk fentartó testületé.

Ez a kitüntetés láthatólag igen jól esett neki. De ugyanekkor zavartalan boldogságának véget vetett betegsége, mely azóta sokszor kitört rajta s élete végéig gyötörte. Mindjárt megválasztása után nyári fürdőzése alkalmával oly súlyosan erőt vett rajta, hogy felépüléséhez alig volt remény. Nagynehezen mégis magához jött és látszólag visszanyerte régi egészségét, de baja azóta is meg«