Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906

vöröses, kissé lilaszinü homokkövek alkotják, melyek kvarc és csillám szemekből állanak; tovább északnyugat felé élénkvörös, típusos werfeni, fölötte pedig zöldszinü palát találunk. A hegy északnyugati részét kagylós mész képezi. Ezeket a kőzeteket a bennük előforduló kövületek alapján részint az alsó, részint közép-Triászba tartozóknak veszik.

Ezek a kőzetek képezik közvetlen alapját a medencét délfelől határoló szilicei és pelsüci fensik hatalmas Tiasz- mész tömegének is, mely alól a réteg fejek néhol igen szépen kilátszanak. A fensikokat alkotó mészkövek világos szürke színűek helyenkint majnem fehérek, néhol vöröses színűek s teljesen átkristályosodtak. A fensikok magassága átlag 600—700 m. a tenger színe fölött -s 300—400 m. magas falként segélyezik a medencét. Tetejük meglehetősen változatos kifejlődésü ; sürü erdők és nagy rétek váltakoznak rajtuk sőt a sziliczei fensikon nagyobb kiterjedésű szántóföldeket is találunk, közben mindenütt a mészhegységekre jellemző dolinákkal. Részben ezen dolinákból részben a fensikok meredek szélein nyílnak egyes üregek és barlangok, melyek eddigi ismereteink szerint szabálytalanul vannak elszórva. A két fensikot részben a Sajónak Berzéte és Pelsüc közé eső kanjonszerü völgye választja el egymástól.

E fő mészkő vonulatokkal kapcsolatban különböző irányú nyúlványokat is találunk különösen a medence nyugati és keleti végében Genes- -Sebespatak és Barka—Lucska községek között. Továbbá egy pár egészen különálló kisebb mésztömegre is akadunk, a milyen a Gombás keleti oldalán fekvő mésztömb, a krasznahorkai várdomb, valamint Hárskút és Lucska községek között több mésztömb és mészkup. Ezek a fő mészvonulatokból levált rögöknek tekinthetők. Igen érdekes és fontos a Dernő községtől délkeletre kiemelkedő Somhegy nevű 805 m. magas mészszirt, mert e hegy tetején a Triásznál fiatalabb rétegeket is találunk igen szép állat kövületekkel, a melyek már régóta felköltötték a szak6