Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906

A rozsnyói medence a gömör—szepesi Érchegységben, még pedig annak abban a részében fekszik, hol három nagy csoportja a szulyova—kassai a rőcei és tornai egymással találkoznak. Alakja csolnakhoz. hasonló. Hosszanti iránya keletnyugati s Dernőtől Sebespatakig számítva körülbelül 17 km., haránt irányban pedig a legszélesebb Rozsnyó és Berzéte között körülbelül 4.5 km. A medencét keresztben majdnem a közepén átszeli a Sajó folyó, nyugati felében Sebespataktól délkeleti irányban Berzétéig a Genes patak, keleti részében Dernőtől kissé délnyugati irányban ugyancsak Berzétéig a Csermosnya patak fut le. Legmélyebb pontja a Sajó és Csermosnya egyesülésénél van 261 m. tengerszin feletti magasságban. A medencét déli oldalán és pedig keleti felében a tornai hegységhez tartozó szilicei fensik, nyugati felében a rőcei hegységhez számított pelsüci fensik északi meredek lejtői szegélyezik. Az északi oldal keleti részében a szulova—kassai, nyugati felében ismét a rőcei hegy csoporthoz tartozó hegyek emelkednek. A szulova--kassai csoporban a vízválasztó vonalat a Pipitka, Rámzsás, és Ökörhegy (Pozsáló) csúcsokat összekötő gerinc képezi, mely csúcsok közül legmagasabb az Ökörhegy 1290 m., mely egyszersmind a medencét körülvevő hegyek legmagasabb pontja is. A rőcei csoportban az Ivágyótól északnyugat felé húzódó gerinc alkotja a peremet. A medencéből kinyúló völgyek közül kettő érdemel említést a rozsnyói és andrásii. Mindkettő északkelleti irányban a szulova—kassai hegycsoport előbb jelzett vízválasztó gerincének lejtőjéig nyomul be több ágra oszolva.

A medence maga sem sík terület, különböző irányú dombvonulatokat és három nagyobb kiemelkedést találunk benne. Útóbbiak a 474. m. magas Nyerges a medence nyugati felében, a 398. m. magas Kápolnatető és a 488 m. magas krasznahorkai várdomb a keleti részében.

Hogy a medencének és azt szegélyező hegyeknek

4