Evangélikus főgymnasium, Rozsnyó, 1906

nyitja azonban egyrészt a Drázus mai működése, mely mindig csak rombolásban nyilvánul, másrészt pedig az a körülmény, hogy az üledék települési viszonyai egészen olyanok itt is mint a medence többi részében, a mi csak egy időben és egyforma körülmények között való lerakodás mellett történhetett.

Ezek azok a főbb következtetések, melyeket a medence mai alakjának kialakulására nézve a jelen természeti viszonyaiból levonhatunk és bizonyíthatunk is s a melyek úgy gondolom elég alkalmasak arra, hogy a medencében és környékén előforduló sok olyan természeti tüneményt, alakulatot megmagyarázhassunk és megérthessünk, melyek egyszerű szemléletre érthetetleneknek tűnnek fel.

Láttuk, hogy a medence északi és déli szegélyét képező hegyek mennyire eltérnek egymástól nemcsak kőzeteik anyagára nézve, de létrejöttüket tekintve is a minek alapján meg tudjuk érteni azoknak egymástól eltértő alakulatát is. Az északi oldalon sok a kiemelkedő gerinc és csúcs, melyeknek alakja ott hol a hegyek anyagát palák vagy erősen átalakult porfiroidok képezik legömbölyödött, ellenben ott, hol kvarcporfirokból vagy kevéssé átalakult porfiroidok- ból vannak alkotva meredek lejtőjüek s a meredek lejtőkből hatalmas szirtek állanak ki, melyek a gyűrődések és vetődések alkalmával tolódtak ki a talajból s melyeket évezredes idők viszontagságai sem tudtak tönkre tenni, mint például a Majomkő, Árpádszikla és a Pozsálón a Nagykő. Az egész hegység tele van forrásokkal és patakokkal, melyek a mint tudjuk a földre hullott csapadék vizekből veszik eredetüket, fekvésüket és elhelyeződésüket pedig a hegység kőzeteinek, különösen a palás kőzeteknek fekvése határoza meg. Ezeknek a rétegei között szivárog le és gyűl össze az eső és hóviz, mig a felső rétegek megszakadása folytán valahol forrás alakjában ismét a felületre kerül. Ha tudjuk, hogy a Pozsáló ilyen palakőzetekből áll, nem fogunk

16