Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1905
10 meleget tesz szabaddá; szilárd sójában foglalt minden gramm óránkint 100 g. caloria hőt fejleszt s e közben észrevehetőleg változást nem szenved. A rádium sói a sötétben a szentjánosbogár fényéhez hasonló világítást szolgáltatnak, a fény nedves levegőben csakhamar kialszik, bár, a sót megszá- ritva, eredeti fénye újra előáll. Azonkívül a rádium sugarai is — ép úgy mint a Röntgen sugarak -— a közelükben levő foszforeszkáló anyagokat (cinkszulfid, báriumplatincia- nid . . .) foszforeszkálásra bírják. Hasonló tulajdonságokat tanúsítanak egyéb rádioaktiv anyagok. Curie-ék felfedezése után lázasan indult meg a kutatás rádioaktiv anyagok után s találtak is mindenütt: vízben, földben, levegőben egyaránt, s e kutatás valóban egyszerű ; egyedüli eszköze érzékeny elektroszkóp s a radioaktiv anyag jelenlétének biztos kritériuma a töltött elektroszkóp gyors kisülése. Elster és Geitel a radioaktiv anyagoknak széleskörű elterjedését igazolták. Thomson és Himstedt a gyógyforrások vizét találják rádioaktivnek, ép úgy a friss nyers petróleumot. Mindezen vizsgálatok pedig arra a föltevésre jogosították a kutatókat, hogy a föld belseje gazdad rádioaktiv anyagokban s tőle kapják „indukálás*“ révén e sajátságot a talajvíz, levegő s egyebek. Curie-ék vizsgálatai folyamán a szurokércben talált rádioaktiv természetű polónium - eddigi eredmények után ítélve — azonosnak mondható a Marckwald által felfedezett radiotelliirium-msA. Ma már különben — ép ezen nagymérvű elterjedtség folytán — a radioaktivitás ép oly fontos és jellemzetes tulajdonsággá növi ki magát, akár a testek színe, keménysége, sűrűsége vagy egyéb számottevő fizikai sajátság. A sugárzás jelenségének teljes leírása ma még olyan * Indukálás alatt itt nem az elektromos indukció folyamatát, hanem a radioaktiv anyagok kibocsátotta finom gázszerü „emanáció“-nak tartalmát értve.
