Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1904

68

mal Jámbory Pá), másodszor Ányos Gyula adott elő költeményeket, komolyakat és humorosakat vegyest.

Október 4-én a tanúló ifjúság egyrésze több tanár vezetése alatt megtekintette a szilicei jégbarlangot, május 15-én pedig mintegy 70 tanúló 7 tanárral az ózdi vasmű telep tanúlmányozására rándúlt ki. A míg az első alkalommal különösen Nagy János szilicei ev. ref. lelkész úr kalauzolása folytán a természet hatalmas erőinek műhelyébe pillantottak be tanúlóink, megismerve hazánk egyik eddig még egészen elhanyagolt és majdnem ismeretlen természeti csodáját; addig a második kirándúláson az emberi ész vívmányainak csodálásában volt részük. Szakszerű vezetés és magyarázat mellett szemlélték meg a hatalmas gépeket és azok munkáját, mellyel a nyers vastömeget alakítják, használhatóvá teszik. Az égő gázok rettenetes melege, a gőz feszítő ereje s a villamos erő bámulatos alkalmazási módjai által folyó munka valóban más világba ragadja a lelket; elcsüggeszt, ha az emberi test munkaképességével hasonlítjuk össze, másrészt azonban felemel, bizalommal tölt el, ha meggondoljuk, hogy mindennek rendezője mégis az emberi ész. Sokat.tanúltak tanúlóink e kirándúláson s épen azért nem mulasztjuk el e helyen is köszönetünket nyilvánítani a gyár igazgatóságának és tiszviselői karának, különösen pedig Ferjencsik Miklós főmérnök úrnak, nemcsak az engedélyért de azon szívességért is, mellyel a kirándúlókat fogadták, vezették és ráadásúl még szíves házigazda módjára meg is vendégelték.

Május 31-én tartotta meg a tanúlóifjúsag tavaszi mulatságát a vasas fürdőben. Már előző este szokatlan mozgalmasság volt a városban; mindenki várta az ifjúság zeneszóval való körmenetét az intézet felügyelőjéhez és tanáraihoz. A mulatság reggelén a nagy dobbal jelezték a várva-várt nap elérkeztét. 8 órakor reggel vonúlt ki az ifjúság zászlókkal, zenekisérettel a mulatság színhelyére, hol a délelőttet különféle szórazásokkal tölté el, melyek közt legtöbb élvezetet mindenesetre a versenyek nyújtottak. Délben közebéd volt a tápintézeti ifjak részére külön és külön a vendégek és a többi tanúló számára. A tánc délután 3 órakor kezdődött és tartott esti 8-ig, mikor megütötték a nagy dobot, mely a sorakozásra felhívás jele volt. Az ifjúság most ugyan olyan rendben mint reggel, zeneszóval, a tanárok vezetése mellett, a kellemesen eltöltött nap emlékével tértek vissza a városba.