Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1900
4 A német nyelvet mär a reáliskola első, a gymnasium harmadik osztályában kezdik tanítani. Hazai viszonyainkból folyólag sok helyütt vegyes- és jobbára többnyelvű tanulók kerülnek a középiskolába. Van azonban olyan hely is, a hol a tanulók tekintélyes része a magyar nyelvet is csak úgy a hogy, vagy egyáltalán nem bírja. Ezen bonyodalmas viszonyoknak, a melyekkel pedig meg kell küzdeni, milyenek a következményei! Eléggé lehangolók, mert a velők való küzdelemben sokszor belefárad a tanító s a tanuló is; ez veszi el mindkettőnek a munkakedvét. Minthogy még elég nagy az olyan tanulóknak a száma, a kik a magyar nyelv kellő ismerete nélkül lépnek be a középiskolába, előáll az az eset, hogy, teszem, valamely tót vagy román fiúnak már a reáliskolában két más, előtte ismeretlen nyelvet kell tanulnia: a magyart, mert nélküle nem boldogulhat a többi tárgyakban; a németet, mert öt órás kötelező tantárgy. A két nyelv tanulása károsan hat még akkor is, midőn a nem magyar anyanyelvű tanulók ezt a nyelvet bizonyos mértékig már elsajátították. Hogy röviden jelezzük: nemzetiségi vidéken a korai német nyelv- tanítás érezhető módon megtéveszti és megnehezíti a magyar tanítást. Tetézi ezt a bajt a franczia nyelv öt órás kötelező tanulása és a német órák leszállítása a harmadik reálosztályban, midőn a német spontán tevékenység tulajdonképen megindulna s eredménynyel biztatna. A magyar anyanyelvű fiúnak is kemény dolgot ád két idegen nyelvnek a megtanulása. Mennyivel nagyobb akadályt gördit az a tót vagy román tanuló elé, ki magyar tannyelvű középiskolában a saját anya-
