Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1898
17 és felreáliskolák használatára Dr. Močnik F. után ; c) Logika, vagyis Gondolkodástan Lindner után; d) Psychológia, vagyis Lélektan Lindner után. IY. Önálló munkák: a) A magyarországi középiskolák szervezete és eljárása; b) A magyarországi középiskolák újabb szervezete történeti megvilágítással. Ennyi érdem nem maradhatott elismerés nélkül. Mint igazgató nyerte el a Ferencz József-rend lovagkeresztjét s nyugalomba vonulásakor kineveztetett czim. államtitkárnak. „A nyugalom a halál“ volt jelszava. Dolgozott becsülettel teljes életében ; a középiskolai oktatás és nevelés emelése, a tanárok érdeke mindenkoron lebegett szemei előtt s a magyar állameszme, egész működésében vezércsillaga volt. Klamarik— mondáGriinvald— igazi szervező tehetség, de arra, hogy a középiskolák vezetője legyen, izmos adminisztráló képességén kívül főleg az predesztinálja, hogy oly lelkes magyar ember, a minőt keveset ismerek. A mire Klamarik teszi rá kezét, annak magyarrá kell lenni. Legyen áldott emléke! A gondviselés pedig támaszszon a magyar kultúrának Klamarikhoz hasonló tanférfiakat! Életrajzi adatait az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny következőkben adta : „1832-ben, február 7-én született Losonczon és ott végezte az elemi iskolákat. A gymnasium négy alsó osztályát Félegyházán tanulta, az V. és YI. osztályt a pesti piaristáknál. 1848-ban a pesti egyetemen tanult bölcsészetet; honvédnek nem fogadták be gyönge testalkata miatt, de mint népfelkelő a losoncziakkal útját állotta Grabbe orosz tábornoknak. A szabadságharcz után egy évig jogot tanult, de csakhamar visszatért a philosopliiához és Pesten, majd Becsben mathematikát tanult. Majd 1852-ben kezdte meg a tanárkodást Félegyházán, majd Pécsett, később Baján, azután Székely-Udvarhelyt tanított. 1861-ben került Beszterczebányára, a hol 1883-ig maradt; 1867-ig mint tanár, attól kezdve mint igazgató 1876-ig, azután mint főigazgató 1883-ig. A középiskolai törvény szentesítése után Trefort a ministeriumba a
