Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1898

15

7 évre terjedő főigazgatósága alatt egyéniségével hatalmas befolyást gyakorolt kerülete tanár karaira. A tanítás egyöntetűsége, a módszer megválasztása, a módszeres tanácskozások, a Rendtartás és Utasítások életbeléptetése, iskolai épületek bővítése és építése jellemzik áldásos működését.

Az akkori kultuszminiszter Tréfort az 1883. XXX. t. ez. végrehajtására alig talált volna alkalmasabb embert, mint Klamarikot. Mint főigazgató, osztály- tanácsos és miniszteri tanácsos e nehéz feladatnak is tudott megfelelni. A különböző jellegű középiskolák szorosabb és közvetlenebb összeköttetésbe jöttek a magyar állam eszméjével s a magyar középiskolák többségével. Az érettségi vizsgálatok egyöntetűsége, az országos tanterv elfogadása s alkalmazása az államilag segélyezett iskolákban, a görögpótló tanfolyam életbeléptetése, a tanárok egyforma képesítése — mind a magyar kultúra emelésére a legnagyobb tapintattal, másrészt a legnagyobb készséggel vitettek keresztül. Oly ember kellett ehhez, ki az ország iskoláit, ezek szervezetét ismerte. Heinrich nyilatkozata szerint: „A középiskolák állapotát hazánkban és a külföldön nálunk senki oly behatóan és alaposan nem ismerte mint ő. Ezt bizonyítja nagy munkája, mely az értékes és tanulságos ismereteknek valóságos bányája.“

Felekezeti középiskoláink és ezek tanárai legtöbbet köszönhetnek Klamariknak az 189-f-ik évi nyugdíj- törvényért. 0 készítette elő a törvényjavaslatot s meg vagyok győződve, hogy soha és sehol kedvezőbb törvényt nem alkottak az említettnél, mely a tanárok működését nem a törvény szentesítésétől, hanem félszázadra visszamenőleg veszi számításba. 0 alatta indult meg az államilag segélyezett középiskolák a magas kormánynyal kötött szerződéseinek revideálása.