Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1896

19

iskolában és az előbbi nap sápadt arezai közé egy-egy összekarmolt áb- rázat vagy bevert fej is sorakozik. Hanem azért nincs az az intézet, mely valami diadalt ne aratna, gondoskodik erről a jury tapintata, a torna-tanárok szemessége és most ki venné rossz néven a diadalmámoros ifjúságtól, ha szét néz úgy abban a városban, hogy abban többé megnézni való nem marad. A diadalnak vannak sebesültjei is: csukló ficzamodás, izület-tágulás nem ritkaság, akad csonttörés is, de ezek nem számítanak, valamint a keletkezett bronchitiszek és hűlések sem.

Az egységhiány, a kapkodás, folytonos ingadozásnak végeredménye pedig az, hogy nagyjából ideális érzület nélküli, hiányos miveltségü, éretlen, cynikus, praetensiv fiatalság lepi el az akadémiákat és szakpályákat.

A tavalyi millenium alkalmából Budapesten tartott kongresszusa Magyarország tanfórfiainak hivatva érezte magát a létező bajokon segíteni és a nemzeti iskola elvéuek megvalósítását tűzte ki feladatául.

A millenium históriai monumentumának hatása, a vezérek magas színvonalon álló beszédei, a tanférfiak tömegének lelkesedése következtében erős bennünk a bit , hogy a nemzeti szellem teljesen diadalra jut középiskolánkban is.

Ezen hitünket igazolja a közoktatási tanács középiskolai bizottságának javaslata a történeti oktatásra vonatkozólag, melyet őszinte örömmel és lelkesedéssel üdvözlünk.

Csak javaslatról van szó, de reméljük, hogy nem sok idő múlva a javaslat eszméjének megvalósításán (áradozunk. Minthogy azonban ezen javaslat sokféle átalakuláson megy keresztül, mielőtt a taiiterv revisió- jában positiv alakban érvényesülne«, itt csakis a javaslat alapeszméjével foglalkozunk.

A középiskolai tanítás végczélja, a nemzeti szellem rendszeres ki- fejlesztéséhez képest, ennélfogva a reformmunkálatokba hozhatunk egységet és lassú de biztos menetben közeledhetünk a végczél felé. Ha radikálisan akarnánk eljárni, akkor mindenekelőtt egyetlen egy nyelvet szabadna csak megtűrnünk az anyanyelv mellett és a nemzeti iskola szempontjából csakugyan közömbös, hogy ezen nyelv a latin legyen-e vagy pedig a német nyelv. E szempont csak is azon körülmény következtében nyer jogosultságot, mert a nemzeti nyelv — mely legtöbbnyíre anyanyelv is — csak akkor sajátítható el a maga teljességében, ha azt alkalma van folytonosan összehasonlítani a tanulónak más nyelvekkel, minek folytán nyelv érzéke öntudatossá lesz és a nyelv géniuszának minden sajátosságára kiterjed. A latin nyelv mellett azon körülmény szól hogy ennek formái szerves fejlődésnek málár a nem vetett befejezett egészet képeznek; 'gyakorlati érveket ne hozzunk fel mellette, hogy p. a jogásznak, theologusnak, philologusnak milyen nagy szüksége van reá.

■— A latin nyelvet egyelőre meg kell még tartanunk a középis-