Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1895
114 Kramarcsik Károly és Justh János, a megtartandó elveket pedig következőkben állapították meg: „ .........Az államsegélyt igénybe vevő tanoda megtartja m agyar prot. nemzeti jellemét. A kormány befolyása arányos az államsegélylyel, melyben a tanoda részesül; az 1000 írt minimum, bármily kívánatos, de nem kötelező. Alapítványait és évi adományait a felekezeti pártfogóság maga kezeli, a visszalépést és elválást magának bármikorra biztosítja úgy, hogy tulajdonjogát minden vagyonára nézve rendeltetése ezéljára való fordítás végett fentartja“. 1874. jun. 17-én nagy veszteség érte a főgymnasiumot derék, lelkes, tudományos igazgatótanárának Dr. Pelech Jánosnak halálával, ki 37 évet önzetlenül szentelt iskolánknak s kinek a fögymnasium fejlesztése körül szerzett érdemei elévülhetlenek.1) Az 1874/5-iki tanév megkezdése előtt 2 évi tanulmányozás után visszajött Polónyi Károly, kit az intézet örömmel fogadott s az igazgató elhalálozásával egy tanszék megürülvén, az állomását dicsérőleg betöltött segédtanárt is Szlaboczky Imrét a jövő tanévre is megválasztják. Pelech méltó utódja lett az igazgatói hivatalban — a szabályzat értelmében 3 évre megválaszva — Kramarcsik Károly. Nagy Antal ref. s. lelkész halálával a IV. osztályban a magyarok történelme s magyarország földrajzának tanítását Maszny Pál hitjelölt és vallástanitó vállalta, ki e tantárgyat 1884-ig ritka ügybuzgalommal s kellő eredménnyel tanította. Tiszteletdíja volt heti 4 óráért GO írt. 1875. „Az év nem múlhatott el érzékeny veszteség nélkül; „április első napjaiban vettük egyházunk egyetemes felügyelője báró Prónay Gábor váratlan halálát jelentő gyászhirét. Vesztesége fájdalmában osztozik a magyarhoni protestáns egyház egyeteme, de kétszeres mértékben osztozik benne iskolánk, melyet ő mint egykoron 6 éven át kitűnő növendéke, mindenkoron életének legszebb, legkedvesebb emlékei közé számított, — midőn az átalakulás nehézségeivel küzdött — ') Emlékezetét lásd az 1873/4-iki értesítőben.
