Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1891

6

mekkora fontosságot tulajdonítottak a költészetnek a nevelés terén, kitetszik Horatius ezen szép verséből:

Os tenerum pueri balbumque poeta jigurat;

Torquet ab obscaenis jam nunc sermonibus aurem;

Mox etiam pectus praeceptis format amicis,

Asperitatis et invidiae corrector et irae.

Epist. II. 1. 12G.

Itt rámutat az éles látású költő az aestlietikai hatás erkölcsi értékére: midőn a költészet a széphez szoktatja az érzékeket s a képzelmet, megszelídíti és megnemesíti a szívet is. A római jellemnek, politikai viszonyoknak egészen megfelel, hogy a költemények iskolai tárgyalásánál nagyon is nagy tekintettel voltak az ékesszólás előkészítésére, mire egyébiránt máragörögöknólispéldát találtak.

Az egész középkoron át, de még az új korban is egészen a legújabb időkig a költészet az iskolában, vagy a vallásos nevelés, vagy a nyelvtanulás szolgálatában állott. A vallásos érzület ápolására szolgáltak az egyházi énekek, zsoltárok s a biblia más költői részei; a görög és latin nyelv minél tökéletesebb elsajátítása és stílusbeli ügyesség szerzése végett vagyis ékesszólás czéljából tanulták az antik költőket a humanisták, jezsuiták és protestánsok iskoláiban: vallás-erkölcsi meg rhetorikai czélokat is szolgáltak az iskolai drámák. Ezen iskolákban tehát inkább a költészet eszközeivel, szétszedett elemeivel hatnak az ifjúságra, mint a költészet szellemével.

A költészet szelleme azóta érezteti megint közvetlenebbül és erősebben nevelő hatását, mióta az újkori nemzetek költői irodalma classicitásra emelkedett és az iskolában több-több tért hódít el az idegen, nevezetesen az ókori nyelvektől. Nem, mintha a görög és latin remekművek a modern középiskolában egyáltalán érthetetlenek, élvezhetetlenek volnának, hanem mert annyi nyelvi és tárgyi akadályt kell a tanulónak legyőzni, inig az antik költői szellem varázsát érezheti, hogy a legtöbb kifárad a munkában és küzdelemben mielőtt czélhoz érne. Ez hasznos tudományos studium, de nem műélvezet. Pedig a költészetnek első

sorban mégis csak élvezetet kellene nyújtania. Ezért a

modern iskolában az igazi költői hatást csak úgy érzik a tanulók, ha a múzsa anyanyelvükön szólal meg, illetőleg ha az idegen nyelvet már egészen jól értik.