Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1891

9

művek közvetlen hatásától vár. Fentebb elősorolt kifogásai a német középiskoláknak szólnak ugyan és inkább a múltra vonatkoznak, de többé-kevésbbó valamennyi modern középiskolával szemben még ma is megállhatnak. Nem menthetni fel a túlságos aesthetizálás és kritizálás vádja alól a mi magyar középiskoláinkat sem.

A gymnasiuini tanterv szerint már a IV. osztályban (13 —14 éves fiuk előtt) „meg kell világítani Arany János Toldi-jának szerkezetét és a költői stilus sajátosságát.“ Az Utasitások ezt az általános követelményt így részletezik: „meg kell világítani a költői előadás sajátosságait, megértetni a jellemzés eszközeit, feltüntetni a mű szerkezetét, némi fogalmat adni az eposzi alkotásról; beszéljen a tanár a monda tárgyáról, Ilosvayról és a Toldi keletkezéséről (a részletes összehasonlítás a költői conceptió és compositio tanulságos megvilágítására a VII. osztályra marad); utalni kell továbbá a gondolatkifejezós alakjaira, miként foglalkoztatják a képzeletet vagy keltenek érzelmeket; ki kell emelni az eposzi előadás részletező kényelmes módját; a tanár ne rnulaszsza el, hogy rá ne utaljon a természet leírásának költői módjára is, s a természeti háttér és az emberi kedélyhangulat között nyilvánuló kapcsolatra; az egész mű szerkezetében pedig különösen a főesemény haladásának s az epizódoknak viszonya világosítandó meg.11 Az V. osztályban az Utasítások szerint változatos példákon (románczok, balladák, lyrai költemények) fel kell tüntetni „a költői alakítás jellemző vonásait. E czélból a tanár összehasoulíttatja a költemények alapjául szolgáló anyagot a költői feldolgozással, kifejteti az alapgondolatot és kapcsolatosan megmagyarázza a mű szerkezetét és verses alakját. A különböző tárgyú költemények egybehasonlítása meg fogja egyszersmind világítani a költői előadásnak változó, tartalommal és hangulattal megegyező módjait“ stb. —A VI. osztályban a drámai olvasmányt fel kell használni „a stilisztikai ismeretek folytonos gyakorlására és bővítésére, de különösen a drámai szerkezetnek és jellemzésnek tüzetes magyarázatára.“ Hol a tanár helyén látja „utal a dráma és eposz közti különbségre cselekvény, előadás és szerkezet dolgában.“ — A VII. osztály magyar nyelvi tananyaga a poetika, „a költői műfajok elmélete, tekintettel történeti fejlődésükre, főleg a mintákul szolgált remekművek taglaló ismertetése.“ Prózai olv^is-