Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1890
12 Pedig a tanulóban a hajlandóságnak egyforma mértékben kell meg lenni úgy a jó iránti törekvésben, mint a szorgalmas tanulásban ; azért kell őt gyakran figyelmeztetni, hogy e kettőnek karöltve kell járni egymás mellett, hogy a jó magaviselet kellő szorgalom nélkül nem hozza meg a boldogulhatást az életben, s viszont, a szorgalomnak is úgy van meg a kivánt sikere, ha az jó magaviseletéi, erkölcsös emberben található tel. A mai túlságos realisztikus világban sokan máskép gondolkodnak; hajlandók a fiatalkori botlásokat a kelleténél gyakrabban elnézni és megbocsátani, abban a kedvencz gondolatban ringatván magukat, hogy az ifjú majd kiforrja magát s jó útra tér. Csakhogy a psycho- logiai tapasztalatok szerint a rossz után való törekvés igen sokszor nemcsak ki nem vesz a fejlődő szervezettel, a haladó korral, hanem még inkább megerősödik. — A rossz után való vágyódás, mint mindenfajta vágy, csak erősödik a többszörös kielégités által. — E tekintetben is az akaraterő felébresztése hozhatná meg legjobban a kivánt eredményt. — A tanulónak erős akarattal kell bírnia, hogy a jó utón megmarad, mit adott szavával is megerősített. Azt hiszem, a mely tanulóban az erkölcsi érzék erősebben van kifejlődve, az több akaraterővel is bírhat s csakis a léha itjaknál lehet arról szó, hogy ezen érzék hiányában kellő akarattal sem bírnak arra nézve, hogy adott szavukat, akár a nagyobb szorgalomra, akár a jobb erkölcsi viseletre vonatkozzék az, megtartsák. A jobb érzésű tanulók — főleg a fejlettebbek — csakúgy féltékenyek jó hirnevökre, mint a felnőtt emberek; éppen úgy törekednek mások jó véleményének személyük iránt megőrzésére, mint bárki más és ezért iparkodnak adott szavukat minden körülmények közt megtartani. — Ismertem elég tanulót, kiket a a rossz társaságokban való részvételtől, tiltott helyeken való megjelenéstől az tartott vissza, mert szavukat adták, hogy ilyen helyeket ezentúl kerülni fognak. A jó nevelésnek egyik sarkalatos törvénye, hogy az ifjúban a kötelességérzetet minél előbb és fokozatosan haladva, minél nagyobb mértékben kifejleszsze. A kis gyermekben a munkavégzés még nem lehet kötelességszerü; olyan alakban kell a munkát elébe adnunk, hogy azt mintegy játszva végezhesse el. De kétséget nem szenved, hogy mikor az ifjú megkezdi középiskolai pályáját,
