Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1889
8 képezték a lelkiállapot első kifejezését, — kezdetben mint az erősebb érzéki benyomásokra öntudatlanul visszaható mozdulatok. Azonban az artikulált hang, a mely kezdetben csak arczjáték és taglejtés segítségével lehetett az érzéki képzetnek kifejezője, mindinkább elválik e támaszaitól, hogy egymaga teljesítse a kifejezés feladatát. Minden képzet egy összetett lelki állapot, melynek alkotó elemeit a fölbonthatatlan érzetek képezik. Azonban egy-egy pillanatban a képzetnek elemei nem egyenlő világossággal állanak a tudatomban, hanem hol ez, hol amaz lép előtérbe; majd kedvező körülmények között valamelyik (gyakran nem a leglényegesebb) állandó uralomra juthat. Ez az uralkodó elem, a képzet többi homályosabb elemeivel való szoros kapcsolatánál fogva, az egész képzetet helyettesítheti. Ha az az uralkodó elem véletlenül hangérzet, meg van adva a lehetőség a képzet kifejezésére, egyszerűen hangutánzás által, a mely, mint fentebb láttuk, közvetlen és közvetett lehet. Már a közvetett hangutánzásban felismerjük azt az eljárást, mely a szókincs gyarapításánál oly kiváló szerepet játszik: az átvitelt; a hangképzetnek megfelelő kifejezés a látás rokon érzetének lesz kifejezése. Ha a képzetek sorában ugyanazon uralkodó elem mutatkozik, akkor a sort összetartozónak fogjuk fel és bármely tagja lehet az egész sornak helyettesitője gondolkozásunk menetében; a helyettesítő képzet neve az összetartozó képzetek közös neve lesz. — Ha a képzetek sora Aj A2 A„..., a valamennyiben közös uralkodó elem: u, akkor a helyettesitő képzet lehet akár uAt uA2 uA3 sat., — de minthogy A, A« .. . mint változékony elem határozatlanabb, homályosabb, a helyettesítő képzet uA képlettel fejezhető ki. Ehhez ismét uj elemek járulhatnak, a milyen például a kifejezésre szolgáló hang: h, mely esetben a helyettesitő képzet formája uhA, a mikor már a szó nem egyetlen érzéki képzetnek, hanem a képzetek sorának közös neve: köznév, fogalom neve, lévén a helyettesitő képzet: fogalom — íme ismét egy átvitel: egy érzéki képzet neve a vele egv összetartozó sort, egy fajt alkotó képzetek közös neve lett, kifejezője az egész sornak és közvetve a sor egyes tagjainak. A jelentés változás e leggyakoribb módja, a szókincs gyarapodásának egyik legjelentékenyebb
