Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888

56 vaskapu (.lókai), Miért lett Gvadanyi »Peleskei nótáriusba olyan népszerű (Arany). Ezek alapján a prózai és költői nyelv tulajdonságai. Vegyes hatású szóképek és az érzés képei. A stilus tiszta magyarsága, világossága, szaba­tossága, ereje és csinossága. Verstan: Ó-klaszikai, modern-nyugati és magyar nemzeti versformák. Tk. Góbi Imre: Magyar Irálytan; Arany Toldija magv. Lehr Albert. Tanár: Schuber Mátyás. 3. Német nyelv, h. 3 óra. Rövid elbeszélések, leirások és kisebb köl­temények alapján az alaktan ismétlése és kiegészítése; a szóképzés és mon­dattan fontosabb pontjai: ige- és névképzés, az igeidők használata, szóvon- zat, szórend, az összetett mondatok kötőszavai. Versek betanulása. Tk. Fels- mann: Deutsches Lesebuch I. Tanár: Schuber Mátyás. 4. Latin nyelv, h. 6 óra. A) Mondattanból az idők, módok, az oratio obliqua, a participiumok, gerundium használatáról; a hangmértan és verstan. — B) Gyakorlókönyvből a mondattani szabályoknak megfelelő gyakor­latok magyarból latinra forditva. C) Az Olvasókönyvből Rómának a gall ok­tól történt elfoglalása és Camillas ; az első samnit háború; a latinok ellen viselt háború; a második sammit háború; Papirius Cursor; a harmadik sam­nit háború magyarázva, forditva. Phaedrusból ü mese ; Ovidiusból Remus halála, Romulus Quirinus, Tarquinius elfoglalja Gabii városát, a Fabiusok nemzetsége, Daedalus és Icarus. Az emberi nemnek négy korszaka magya­rázva, forditva, részben emlékelve. Hetenkint l iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Schultz Férd. kisebb latin nyelvtana s latin olvasó s gyakorló könyve, ford. Dávid István, valamint Latin olvasókönyv a gymnasimok lll-dik és JV-dik osztálya számára, szerkesztette Dávid István. Tanár: Ráffay János. 5. Történelem, h. 3 óra. A föld legrégibb népeinek megismertetése után a görögök és rómaiak története a császárság megállapításáig. Tk. Mangold Lajos. Tanár: Justh János. 6. Természetrajz, h. 3 óra. Ásványtan. Revezetésül chemiai előismere­tek. A levegő és alkatrészei; a viz és alkatrészei; kén; foszfor; szén, pro­tein anyagok, szénhidrátok, savak, aljak sók; fémek; vegyület és keverék ; a chemiai képletek fogalma; a szerves chemia feladata; az elemek chemiai értéke; a vegyidet jegye és a százalékos összetétel közötti összefüggés. Az ásványok tulajdonságai. Az ásványok rendszeres leirása. Kőzettan. Földtan. Ásványgyüjtés. Kirándulások. Az nhezet, a város és környékének geológiai ismertetése. Tk. dr. Róth Samu: Ásvány-, kőzet- és földtan a gymn. IV o. számára. Tanár: Polónyi Károly. 7. Mennyiségtan, h. 3 óra. Bevezetés az algebrába. Az alsó miveletek algebrai egész mennyiségekkel. A két- és többtagúnk, valamint a tizes szá­mok négyzete és köbe. Geometriai haladvány. Mivelelek törtekkel. Elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel. Arányiatok. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. Tk. Mauritz Rezső Általános számtan. Tanár: Oravccz Mihály. 8. Rajzoló geometria, h. 2 óra. Szerkesztő planimetria. A kúpszeletek, ezeknek az egyeneshez való viszonya, ide vonatkozó szerkesztésekkel. Evői-

Next

/
Thumbnails
Contents