Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
SZÜLETÉSEK ÉS HALÁLOZÁSOK STATISZTIKÁJA. A statisztika valamely államnak külső és belső életéről szőlő tudomány, mely a mig egyrészt tömeges megfigyelés által nyomozza az egyes emberek s az összes nemzet állapotait, eseményeit s ezeket a legegyszerűbb számszerű kifejezésekbe öltözteti; addig másrészt az emberi élet jelenségeit bizonyos törvényekre igyekszik visszavezetni. Ezen tudomány figyelme kiterjed mindenre, a mi az embert és a társadalmi életet legközvetetlenebbül illeti s nincs az ember életében egyetlen mozzanat, melyet az örök-éber statisztika tudomásul nem venne, föl nem jegyezne. Tudni akar mindent s mindent számokban akar kifejezni, hogy számadatai minél hivebb fényképeivé váljanak a modern ember életének és azon társadalmi és állami viszonyoknak, a melyek között pályáját megfutja s a melyek szellemi és anyagi boldogulását befolyásolják. Czélja e tudománynak, hogy a létező közállapotokat fény- és árnyoldalaikkal a csalhatatlan számok tükrében megismerjük és a hol hiáuyokat fedez fel, azonnal utal azokra, de egyszersmint fel is liivja az illető körök figyelmét ezen hiányok orvoslására. Ebből láthatjuk, hogy a statisztika a modern élet egyik leghasznosabb és legnélkülözhetetlenebb tudománya Ezen statisztika tudományos megállapitójának s mintegy negyed század óta fáradhatatlan mivelőjének Achenwal Gottfried göttiugai egyetemi tanár nevezhető. A gyakorlati életre vonatkozó statisztikát a tudományos szemponttal egybekötve hazánkban legnagyobb virágzásra segitette dr. Keleti Károly miniszteri tanácsos és az országos stat. hivatal főnöke. Ilyen statisztikai adatjk egy begyűjtését s rendszeres összeállítását tűztem ki czélomul, értekezésem II. részében, mely adatoknál a születések és halálozások számadatait igyekeztem egy egészbe összefoglalni, városunk népének ezen szempontból való megítélésére. Mert valamely helység népének jó egészségi viszonyaira következtetni lehet abból, ha halandósága csekély és ha a születések száma jóval nagyobb, mint a halálozásoké. E czélból figyelemmel voltam a nemre, a vallásra, korra, foglalkozásra és évszakokra, a mint az a következőkből kitűnni fog. 40 II.
