Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1888
38 egyesülve alkalmas piaczról gondoskodni, legalább a finomabb gyümölcsökre nézve, s összeköttetésbe lépni Budapest és Bécs csemegekereskedőivel és vendéglőseivel. Nagyon aláhanyatlott a XVII. század folytán szintén oly lii réssé vált méz- és viaszkereskedés is. 1650 körül még sok esetben tetszésére volt bízva a rozsnyói polgárnak, hogy tartozását készpénzben, mézben vagy viaszban akarja-e leróni. Még az ón gyermekkoromban is, ezelőtt 25—30 évvel nagyon virágzott a mézzel és viaszszal való kereskedés, de ma már nagyon hanyatlott az. A vászonfehérités hasonlóképen igen jó jövedelemforrása volt sok rozsnyói polgárnak és ezekkel több munkásnak. Ma már azonban ez is a bányám (íveléssel együtt csak igen kevésnek ad keresetet. Mintegy 30 rozsnyói és azelőtt az itteni érczgazdag bányákban dolgozott bányászt lehetne összeszedni, a kik nagyrészt Ozdon és Salgó-Tarján bányáiban keresik jelenleg kenyeröket. Az az egynéhány, a kik itt laknak, vagy a nadabulai vagy a krasznahorkai határban dolgoznak vaskőre. Jelenleg a lakosság mintegy 25%-a az iparos osztályhoz tartozik és tehetsége szerint műveli az egyes iparágakat, melyek azonban ma már, midőn a gépekkel való munkálkodás mindinkább kiszorítja a tartósabb kézimunkát, nagyon keveseknek nyújt hasznot, úgy, hogy e nagyszámú iparosaink legnagyobb része csak vegetativ életre van utalva. Ennek azonban sok más egyéb körülmény is az oka, melyet itt fejtegetni nem tartok sem szükségesnek, sem czelruvezetőnek. Az iparágak közül, hogy melyiket művelik ez idő szerint Rozsnyón leginkább, azt a következő táblázatból láthatjuk. A rozsnyói iparosok száma 1888. Lakatos 5 C3 Tímár . . . . . 8 Beszelőműves . . . i Szíjgyártó. . . . . 4 f. i—i Aranyműves . 2 Bőrgyár . . . . . 1 ,§h j Bádogos . . 3
