Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1887
42 A felhőzet. A felhők származásukra és azon magasságra nézve, melyben úszkálnak, különfélék. 1. Cirrus vagy pehely felhők. Ezek legmagasabban lebegnek, oly magasin, hogy Humboldt a Chimborasso tetején (6000 méter) állva, még egy mfddel látta őket maga fölött. Ebben a magasságban minden viz megfagy s igy e felhők csakis hópely- hekből, jégtücskékből állanak. Megjelenésök esős idő előjele. 2. Stratus vagy réteges felhők. Az előbbieknél sokkal alacsonyabban lebegnek, de mégis oly magasan, hogy más felhők alatta úszhatnak el. Általános esőzés idején látni ezeket. Azt tartják, hogy eső után, általános derűre nem lehet számitani, ha csak egy darab ily felhő látható is az égen. 3. Cumulus vagy fürtös felhők. Leginkább a nyári időszak alatt képződnek s egymásra halmozódott gomolyokból állanak. 4. Cir rostra tus — összefüggő pelyhekből álló felhők. 5. Cirrocumutus = fürthalmos vagy bárányfelhők. 6. Cnmulostratus —- nimbus — esőfelhő; ez a leggyakoribb felhőképződmény, midőn az egész égboltozatot bevonó réteg, mintha fel volna bodrozva s hullámok képződtek volna belőle. A felhők a levegő hőmérsékletének szabályozói. Midőn a föld színével érintkező légrétegek fölmelegednek s könnyebbekké válnak : fölemelkednek; de minél feljebb jutnak, mivel a hőmérséklet fölfelé egyre csökken, annál inkább ki is hűlnek s láthatókká lesznek mint felhők. A kísérletek kiderítették, hogy a száraz levegő, midőn fölmelegedve följebb száll, minden 100 méternyi útja alatt 1 fokkal lehűl mindaddig, mig harmatpontját el nem éri; azután körülbelül 2000 méter magasságig minden 100 méternyi íölemelkedése alatt csak V2 fokkal sülyed hőmérséklete. A felhőzet szerepe nappal más és éjjel is más. Nappal a Nap felől jövő sugarakat, a hőmérséklet emelkedését lassítja ; éjjel akadályozza a föld kihűlését, a mennyiben t. i. a kisugárzott hő ernyőjén áthatolni nem bírván, kénytelen a felhő alatti légrétegekben vesztegelni. A felhőzet fokának meghatározásával a meteorologusok azt
