Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1887
ROZSNYÓ ÉGHAJLATÁNAK VISZONYAI. BEVEZETÉS. 1. ELŐSZÓ. A meteorologia fontossága és haszna. A világegyetem alkotórészeinek leirása — a kozmográfia — s az ezen tudománynyal a legszorosabb kapcsolatban álló meteorológia rövid időn a gymnasium felsőbb osztályaiban előadott természettannak egyik kiváló részét fogja képezni. És kell is hogy képezze, mert a gymnasiumot elhagyó tanulónak a meteorologiát illető dolgokról is'bővebb ismeretekkel kell birnia, mint a menynyit az eddigi rendszer mellett magával visz. Czélja e tudománynak nem más, mint teljes összefüggésben megismerni és megismertetni mindazon mozzanatokat, melyek az időjárást meghatározzák. E szempontból, nem lehet eléggé csodálkoznunk azon, hogy nálunk Magyarországon, mely legkivált a mezőgazdaságra van utalva, mindeddig oly kevés történt ennek fejlesztése és a gyakorlati életre való alkalmazása körül, holott e tárgy mind topográfiái, mind közegészségi és gazdasági tekintetben kiváló fontosságú, különösen azért is, mert az utolsó évtizedben a meteorologia, a természettudomány egyéb ágaival óriási haladást mutat. A Buys-Ballot-féle törvény, melyet később lesz alkalmam kifejteni, 1857-ben hatalmas lökést adott a tudomány fejlődésére és haladására. Harmincz évesnek vehetjük tehát a meteorologiát, s ez idő szerint még csak csecsemő korát éli; a napjainkat oly kiválóan jellemző mindig nagyobb és nagyobbszerü forgalom és sűrűbb érintkezés mellett azonban a meteorologia sem maradhat hátra, hanem hozzá kell látnia az eddig történt mulasztás kipótlásához. De a kérdések, melyekkel a meteorologia foglalkozik,
