Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1887
3G A csapadékvalószinűséget pedig úgy találjuk meg, hogy valamely időszak csapadékos napjainak számát ugyanezen időszak napjainak összes számával elosztjuk. Rozsnyóra nézve a következő átlagokat találtam: Hónap A csapadék Hónap A csapadék Évszak A csapadék sűrűsége valószínűsége sűrűsége valószínűsége sűrűsége vul ászi- nűsége Január 3-7 0-3 Julius G.9 0-4 Tél 3-3 0-2 Február 2-1 0-2 Augusztus 7-2 0-3 Tavasz 4T 0-3 Márczius 3-0 0-3 Szeptember 7-0 0-3 Nyár G-8 0-4 Április 4 4 0.4 Október 5-9 0-4 Ősz 5-8 0-3 Május 5 0 0-4 November 4-6 0-3 Év 5-0 0-3 Junius G.2 0-5 Deczember 41 03 E szerint ács a p a d é k s ű r ű s é g legkisebb februárhóban, honnan augusztusig folyton növekedik s itt legmagasabb értékét éri el, az év másik részében pedig februáriusig hullámzatosan csökken. Évszakok szeri n t legnagyobb nyáron, legkisebb télen s őszszel nagyobb mint tavaszszal. A csapad ókvalószi n ű s é g szintén februárhóban a legkisebb s folyton növekedve júniusban legmagasabb értékéhez jut, ezentúl pedig közel egyenletesen halad végig az éven. Évszakok szerint legnagyobb nyáron és legkisebb télen, tavasz és ősz megegyeznek egymással. A hó alakban esett csapadék. A csapadéknak ez uj alakja, mint fentebb említettem, akkor származik, midőn meleg légréteg hideggel vegyül, vagy meleg légáram fölfelé emelkedik. A növényfejlődés szempontjából igen érdekes a gazda emberre nézve, hogy a fennebb tárgyalt összes csapadékból mennyi esik a hó alakra, s minő határok között mozog annak megjelenése. E czélból az alább következő táblázatokat állítottam össze, melynél szükségesnek tartom megjegyezni azt, hogy az erővel vegyes havazást is, mint hőmennyiséget vettem fel.
