Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1887
34 A fentebbi két táblázatban a csapadék havi és évi összegeit milliméterekben és a 24 óra alatt esett legnagyobb csapadékmeny- nyiséget mutatom be. Ámbár a csapadék minden meteorologiai elem között a legváltozékonyabb, (pl. május: 31 és 1S3 mrn., s a júniusi 60 és 194 mm. között váltakozik), tehát 8 évi észlelés még nem elegendő a normális értékek megalapitására, mégis a havi közepek átlagos értékei a csapadék évi menetét gyanittatni engedik, mely legkisebb februárhóban, s folyton növekedve legnagyobbá lesz júniusban, honnan ismét csökkenve novemberben eléri legkisebb értékét. Ezek szerint j u n i u s a legerősebb hónap, mindazáltal a 8 évi észlelés alatt legtöbb csapadékot szolgáltatott még: május háromszor, julius kétszer, augusztus kétszer; látható tehát, hogy Rozsnyón a legesősebb hónapok a tavasz végére s a nyár második és 3-ik harmadára esnek. Teljesen esőt len, illetőleg csapadéknélküli hónap csak egyetlen egyszer for dúlt elő. A tél átlagos csapadékösszege = 105 mm. A tavasz átlagos „ = 173 mm. A nyár „ „ =281 mm. Az ősz ,, „ =212 mm.*) Átlagban tehát Rozsnyó a nyári esők vidékéhez tartozik. Csapadékban leggazdagabb év volt (883 mm.-rel) az 1886-iki, utána következett 1881. 1882. és 1884. mind 800 mm-en felüli csapadékkal; legszárazabbnak mutatkozott az 1880. és 1885-iki év 600 mm-en felüli csapadékkal. Legegyenletesebben volt az esőzés elosztva: 1886-ban, a legnagyobb szélsőségek mutatkoztak: 1881-ben. A csapadékgyakoriság. A csapadékgyakoriság feltüntetésére az egyes hónapok és az év csapadékos napjainak átlagos és szélső számait állítottam ösz- sze a következő táblázatban : *) A különbség, mely a Sonklar, Schenzl és az én számításom között az évi csapadékösszeget illetőleg létezik, onnan ered, mert a fennebbi adatok, melyek az 1857—1S65. évi észlelések eredményeit mutatják, hiányos feljegyzések alapján gyüjtettek, úgy hogy közülök némelyek alig számbavehetők.
