Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1887

22

A hőmérsék havi és évi ingadozásai.

Évfolyam

januárius

február.

márczius

április

május

junius

julius

auguszt.

szept.

október

novemb.

£

V

N

O

G

J

T3

>

1880

27-2

23-2

24-8

242

245

19 6

21-9

14-9

19 4

246

150

130

52 6

1881

28-1

19-5

2T8

24-4

22-9

200

17-2

13-3

237

19-7

16-8

16-5

498

1882

162

20-1

16'5

20.9

20-4

17-8

16-4

16-8

17-4

15-4

17-6

15 6

38-8

1883

20-3

15-8

19-4

141

17-4

14-4

21-2

254

30-6

160

151

18-4

50.6

1884

20-4

170

225

1S-8

217

17-2

92

15 2

16 8

20-8

244

25-8

46 4

1885

17 6

171

229

255

21-6

222

18-3

18-7

20-7

211

18-1

62-1

GO

18

86

216

170

28-7

21-8

■28-2

200

19 3

16 9

242232

20-7

15"8

450

1887

18-2

20-2

236

25-8

18-9

13 4

21-8

26 3

322

19-6

24-8

22 2

52.0

Közép

212

18-6

22.5

200

21-5

17-8

8-2

191

22 6

19-6

190

19 1

491

A 8

év alatt tehát

a legmagasabb

hőmérsék (-f 346

C. fok)

1883. augusztus 21-ikén, — a legalacsonyabb (—22 0 Cels. fok) 1880. január 22-ikén figyeltetett meg. A hőmérséknek ez időszak alatti absolut ingadozása tehát 56 6 fokot tesz. A hőmérsék havi ingadozása legnagyobb volt 18S7. évi szeptember hóban (32.2 fok) legkisebb pedig 1884. juliushóban (9 2 fok).

A hőmérsék átlagos havi ingadozása legnagyobb szeptember hóban, ezután pedig márczius, május, januáriusban, legkisebb júliusban; az átlagos évi ingadozás 49.1 fokra rúg, tehát jelentéke- nyebben nagyobb a budapestinél (45.9), minélfogva ezen szám Rozsnyó túlzott (excessiv) éghajlatát bizonyltja, változékony éghajlat alatt az évi ingadozás csak mintegy 30 fokot tesz.

A lóg hőmérsék változásainak időszakai.

Ha a téli napok közé számítjuk azon napokat (dr. Hann után) melyeknek hőmérséklete még d. u. 2 órakor sem emelkedik a fagypont fölé, ellenben nyáriaknak azokat, melyeknek a délután 2 órai hőmérséke a 25 fokot elérte, vagy azt túlhaladta, a 8 évi megfigyelésből a következő eredmények vonhatók :