Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1886
ő pedig Nem szánja életét fáradt hazájáért, Második Curtius megmaradásáért. Egeket érdemel jeles próbájáért, Mint régen Herkules, épen-állásáért. A költő itt még tovább is szépen magasztalja a hőst; nagy mythologiai apparátusával élénk hasonlatokban jellemzi őt, s hatalmas képzetet költ az olvasóban is halált megvető vitézségéről és hadi tudományáról. Annál inkább hüti le azonban nem sokára hangulatunkat Vesselényi iránt, midőn az annyira elbusul Murány- nak megvehetetlen erején, hogy éjjel sem jön álom a szemére. Hosszas sopánkodás után felpezsdül ugyan szivében a nemes vér, de újra csak lecsendesül s valószínűleg ott hagyná a várat, ha végre is az égiek nem segítenének rajta Cupido nyilaival. így aztán az eredeti motívumokból nem marad semmi ; Vesselényi eltörpül egy húsz esztendős sóhajtozó szerelmessé, ki hölgye szivét sem a maga emberségéből nyeri meg, hanem Venus patrona közbenjárásával. Mig ez a jellemzésben is hűtlenné és lazává teszi Gyöngyösit, addig a műalkat teljesen szét hull művében, mert a dolgokat nem lélektani motívumok fűzik össze, hauem a hihetetlen mythologiai machina vezeti. A mit a Murányi Venus szerkezetéről mondtunk, ugyanaz áll többi elbeszélő műveiről. Egyik sem képez egy kidomborított kerek egészet, csak lazán összefűzött csoportokat. Kemény Jánosa még azt sem. Ez három különálló mese, melyeket csak az tesz egészszé, hogy három könyvbe, ezek pedig részekbe vannak összekötve. A két első könyvben még csak-csak van valami összefüggés, mert Kemény János már az elsőben szerelmes lesz Lónyai Annába. A másodikban tehát a lengyel háború mintegy a szerelmi história epizódjának látszik, valamint a tatár- rabság is, melyből Anna szabadítja ki Keményt; tettét pedig a szerelem vezeti. A harmadik könyv azonban teljesen külön áll. Igaz, hogy hőseink, mint férj és feleség, még mindig szeretik egymást, de e szerelemnek a fejedelemséghez, a háborúkhoz és a hős halálához semmi köze, ha csak az nem, hogy a halál által csapás és fájdalom sújtja a szegény asszonyt. Harmadik elbeszélő költeméuye Gyöngyösinek „Az ki régen 13