Állam. segélyezett evangélikus kerületi főgymnasium, Rozsnyó, 1886

ő pedig Nem szánja életét fáradt hazájáért, Második Curtius megmaradásáért. Egeket érdemel jeles próbájáért, Mint régen Herkules, épen-állásáért. A költő itt még tovább is szépen magasztalja a hőst; nagy mythologiai apparátusával élénk hasonlatokban jellemzi őt, s ha­talmas képzetet költ az olvasóban is halált megvető vitézségéről és hadi tudományáról. Annál inkább hüti le azonban nem sokára hangulatunkat Vesselényi iránt, midőn az annyira elbusul Murány- nak megvehetetlen erején, hogy éjjel sem jön álom a szemére. Hosszas sopánkodás után felpezsdül ugyan szivében a nemes vér, de újra csak lecsendesül s valószínűleg ott hagyná a várat, ha végre is az égiek nem segítenének rajta Cupido nyilaival. így aztán az eredeti motívumokból nem marad semmi ; Ves­selényi eltörpül egy húsz esztendős sóhajtozó szerelmessé, ki höl­gye szivét sem a maga emberségéből nyeri meg, hanem Venus patrona közbenjárásával. Mig ez a jellemzésben is hűtlenné és lazává teszi Gyöngyö­sit, addig a műalkat teljesen szét hull művében, mert a dolgokat nem lélektani motívumok fűzik össze, hauem a hihetetlen mytho­logiai machina vezeti. A mit a Murányi Venus szerkezetéről mondtunk, ugyanaz áll többi elbeszélő műveiről. Egyik sem képez egy kidomborított ke­rek egészet, csak lazán összefűzött csoportokat. Kemény Jánosa még azt sem. Ez három különálló mese, me­lyeket csak az tesz egészszé, hogy három könyvbe, ezek pedig részekbe vannak összekötve. A két első könyvben még csak-csak van valami összefüggés, mert Kemény János már az elsőben sze­relmes lesz Lónyai Annába. A másodikban tehát a lengyel háború mintegy a szerelmi história epizódjának látszik, valamint a tatár- rabság is, melyből Anna szabadítja ki Keményt; tettét pedig a szerelem vezeti. A harmadik könyv azonban teljesen külön áll. Igaz, hogy hőseink, mint férj és feleség, még mindig szeretik egy­mást, de e szerelemnek a fejedelemséghez, a háborúkhoz és a hős halálához semmi köze, ha csak az nem, hogy a halál által csapás és fájdalom sújtja a szegény asszonyt. Harmadik elbeszélő költeméuye Gyöngyösinek „Az ki régen 13

Next

/
Thumbnails
Contents