Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Szénási Dorottya: Történelem történetek nélkül (ausztriai tankönyvek)
Szénási Dorottya Történelem történetek nélkül (ausztriai tankönyvek) FOLYTONOS VÁLTOZÁSBAN Ausztria oktatási rendszerében a történelemtanítás és a kiadott tankönyvek terén jelentős átalakulási folyamat figyelhető meg az elmúlt tíz év vizsgálata során. A legutóbbi változást a 2023-tól érvényes új alaptanterv és folyamatos kiegészítései hozták. Az új tantervek kiadását követték a főként középiskolai tananyagot érintő változások, ami a tankönyvszerkesztés teljes újragondolását követelte meg. A képzés korszerűsítése érdekében átalakított középiskolai tananyag meghatározó fordulópontot jelent az osztrák történelemtanítás történetében. Atörténelem tantárgy átalakítása az aktuális koncepció jegyében számos új tankönyv kiadását eredményezte. így a forgalomban lévő tankönyvek elemzését megnehezítette a decentralizált tankönyvkiadás, továbbá a könyvek nehezen felmérhető mennyisége. Az új és a régi tananyag, a tankönyvek felépítésének összehasonlítását kutatva relevánsabb volt a kiadási évet, mintsem a kiadás helyét figyelembe venni, mivel a könyvek mind megfeleltek a központi szabályozás által létrehozott alapvető irányvonalnak. Az osztrák oktatási rendszer új szemléletének és eszmei hátterének bemutatása - s vele a magyarságkép megváltozása - meglátásom szerint elengedhetetlenné tesz egy rövid kitérőt az előző történelemtankönyvek felépítésének ismertetésére. A történelemoktatás tartalmi és módszertani megújítása során a politikatörténet primátusát idővel egyre csökkentette az életmódtörténet, illetve a társadalomismeret (Sozialkunde) és az állampolgári ismeretek (Politische Bildung) hangsúlyosabbá válása. Ezzel párhuzamosan vezették be a tematikus modulokra épülő képzést, és ezt követte az újabb tankönyvek felépítése 85
