Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)

Kis Attila: A régebbi és új horvát történelemkönyvekben

Kis Attila: A régebbi és új horvát történelemkönyvekben- 1867:

az osztrák-magyar kiegyezés a horvátok kárára jött létre, mert nem elégítették ki követeléseiket.- 1868:

magyar-horvát kiegyezés: „Magyarország és Horvátország különálló politikai egység, amelyek államszövetségben egyesülnek. Horvátországnak meghagyták az önkormányzatot az államiság elemeivel, valamint az igazságszolgáltatást, az oktatást, a belügyeket és a vallási ügyeket. A többi közös ügynek számított, mint pl. a pénzügy, a hadügy és a külügy. Ezekről a magyar országgyűlés döntött, amelynek munkájában horvát képviselők is részt vettek, de alacsony létszámban. A horvát bevételek a közös kincstárba kerültek, ahonnan Horvátország kisebb összeget kapott. Horvátországnak az okozta a legnagyobb problémát, hogy a horvátoknakfel kellett adniuk pénzügyi függetlenségüket. Ráadásul a horvát bánt immár az uralkodó nevezte ki a horvát parlament javaslatára. A kiegyezéssel a horvát nyelvet hivatalos nyelvként ismerték el Horvátországban, és formálisan is jóváhagyták Horvátország jogát a Katonai Határőrvidékhez és Dalmáciához." Fiume Magyarországhoz került, ami „fiumei folť'-ként

vonult be a horvát történelembe.- 1873:

horvát-magyar kiegyezés felülvizsgálata: „Horvátország az autonóm ügyek fedezése érdekében megtarthatja bevételeinek 45%-át, a fennmaradó 55%-ot pedig be kell fizetnie a közös kincstárba."- 1883:

„a magyarok kétnyelvű (horvát és magyar) felirattal ellátott címert helyeztek ki a horvát pénzügyi hivatal és a vámhivatal bejáratánál. Ez magyarellenes zavargásokat váltott ki, először Zágrábban, majd más horvát városokban is. A polgárok összetörték a kétnyelvű feliratokkal ellátott címereket. (...) Rendkívüli állapotot hirdetett ki, és a katonaság az érintett területeken erőszakkal állította helyre a rendet. A kétnyelvű feliratokat eltávolították, helyükre pedig felirat nélküli címerek, az úgynevezett néma címerek kerültek. Az uralkodó a helyzet lecsendesítése után Khuen-Héderváry Károly grófot, a Vinkovci melletti Mustárból származó

22 Uo. 144.

23 Uo. 145.

53