Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kis Attila: A régebbi és új horvát történelemkönyvekben
Kis Attila: A régebbi és új horvát történelemkönyvekben függetlenséget, ez a Morvátokat az ellentétes oldalra, a császár mellé állította. Ilyen helyzetben volt hatalmon Jellasics, aki nemzetileg elkötelezett horvát bán és császárhű katona volt egy személyben. 1848-1849: a horvát tankönyvek szabadságharc helyett horvát-magyar háborúról beszélnek, és csak leverésekor nevezik forradalomnak. A pákozdi csatát a horvátok döntetlenként írják le (császári parancsra mentjellasics Bécsbe), és kiemelik a magyarok schwechati vereségét. Jellasics nemzeti hősként szerepel, akinek a magyar szabadságharccal szembeni szerepét a magyar nacionalizmussal való küzdelem, tehát a horvát nemzeti érdek védelmében értelmezik. 19. század második fele: kevés a magyar vonatkozás, azok is a horvát nemzeti sérelmek felsorolásaként jelennek meg. 1867: osztrák-magyar kiegyezés, Bécs a magyaroknak engedi át a horvátokkal való megegyezést, vagyis kiszolgáltatja őket a magyaroknak. 1868: részletesen szerepel a horvátmagyar kiegyezés, illetve hogy hányszor szegte meg a magyar kormány. Részletesen ismertetik a tankönyvek a kiegyezés előnyeit (a horvát politikai nemzet elismerése; a horvát nyelv és nemzeti szimbólumok használata) és hátrányait (a közös ügyeket a magyarok irányítják: honvédelem, pénzügyek, kereskedelem, közlekedés; nincs horvát pénzügyi függetlenség. Megmarad Horvátország széttagoltsága, ami akadályozta az ipar és a nemzeti piac fejlődését; Fiume magyar irányítás alá kerül; a horvát bán a magyar miniszterelnök alá van rendelve; csak egy horvát miniszter van a közös kormányban). 1873: a horvát-magyar kiegyezés revíziója, javult Horvátország pénzügyi helyzete, ám még így is kevés bevétel maradt Horvátországban. Ezért lassan fejlődtek a horvát területek. A vasútépítés fellendítette a horvát ipart, magyar tőkéből is létesültek bankok Szlavóniában. Sok iskola, múzeum épült, és elkészült a Horvát Nemzeti Színház. További sérelmek: a kiegyezéssel ellentétben magyar nyelvtanfolyam hivatalnokok számára, a Budapest-Fiume vasútvonal építése a széttagolt horvát területek összekötése helyett. 1906: horvát-magyar közeledési kísérlet, melyet Ferenc József az országgyűlés feloszlatásával gátol meg. 1907: a vasúti rendtartás a magyart teszi szolgálati nyelvvé Horvátországban is, megsértvén ezzel a horvát-magyar kiegyezést. Röviden kerül szóba a Károlyi-kormány és 47
