Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Kis Attila: A régebbi és új horvát történelemkönyvekben
Kis Attila: A régebbi és új horvát történelemkönyvekben Műhely tanulmányok I. Osztrák-Magyar Monarchiához. Jelentős autonómiával rendelkezett az 1868-as magyar-horvát kiegyezés eredményeként. Ám korábban a magyar nyelv reformkori (1844) hivatalossá tétele óta folyamatos volt a közjogi harc a nyelvhasználat lehetőségei, illetve nehézségei miatt. A nemzetté válás folyamata csak fokozta a meg nem értést a két társnemzet között. így jobban érthető, hogy „a korszak horvát tankönyvíróinak egyik legfontosabb célja a délszláv szolidaritás hangsúlyozása volt, a délszláv egység megvalósulásával kapcsolatos, egymástól jelentősen eltérő horvát és szerb elképzelések, de általában véve is a két kultúra közelebb hozása egymáshoz, a tanulóifjúság megbarátkoztatása a horvát-szerb-szlovén együttműködés gondolatával." Tényszerű leírások és elfogult megjegyzésekkel tarkított részek váltakoznak az egyes, magyarokat is érintő részeknél. Röviden a fő motívumokról. Honfoglalás, „kalandozások" (főleg tényközlő): A békés, tisztességes földművelő szlávok idillikus képébe robbannak bele keletről a vad magyarok. Néha előfordul a „vad magyarok" kifejezés. Perszonálunió: hol sikertelen fegyveres hódításról, hol szerződésről, hol a magyar király behívásáról szólnak a tankönyvek. Szent László alapította a zágrábi püspökséget. Tatárjárás: a horvátok védték meg IV. Bélátatatároktól, a magyar nemesség csak káoszt okozott Muhinál is. IV. Bélától kapott Zágráb szabad királyi városi címet. Károly Róbertét előbb a horvátok, és csak utánuk választották a magyarok királynak. Hunyadi Mátyás uralma a magyar történelem aranykora. Kora újkor: a Habsburg-ellenes magyar „felkelésekhez" csak ritkán csatlakoztak horvátok (Zrínyi, Frangepán). Bocskai és Bethlen mozgalmában protestáns jellege miatt nem vettek részt horvátok. A horvátok jelentős részt vállaltak a török elleni harcból (Jurisics Miklós, Zrínyi Miklós). Gyakran nagyon lojális a kép a Habsburgok felé. Erdély: sokszor külön tárgyalják, de magyar eredetűként kezelik (nem románként), a középkorban Magyarországhoz tartozott, saját vajdája kormányozta, Szapolyai János idején lett önálló állam és 4 Lásd: Sokcsevits Dénes: Magyar múlt horvát szemmel. Budapest, Magyar a Magyarért Alapítvány, 2005, 21. 44 5 (Jó. 21.
