Kiss. Gy. Csaba (szerk.): Magyarságkép szomszédaink tankönyveiben - RETÖRKI Műhelytanulmányok 1.(Budapest, 2024)
Némethy Kálmán: A szerbiai magyar diákok számára írt felsős tankönyvcsalád
Némethy Kálmán: A szerbiai magyar diákok számára írt felsős tankönyvcsalád Műhely tanulmányok I. ipari forradalom kapcsán „A munkások embertelen kizsákmányolásairól ír, mely a „tőkések és a munkások közötti harc kiéleződését eredményezte".9 A magyarságkép mellett vizsgáltam e tankönyvek szerbekről kialakított képét, az esetleg előkerülő nemzeti romantikát, továbbá a magyar, a szerb és az egyetemes történelem arányait. Bár a történettudományban mai napig vita van arról, hogy a középkorban beszélhetünk-e nemzetekről, 0 az azonban biztos, hogy a modern nemzetek tudatának kialakulásában nagy szerepe van az adott nép középkori történelmének: elég talán, ha a magyar (és szerb) történelemben gyakran felbukkanó „Európa védőbástyája" toposzra gondolunk, melynek komoly szerepe volt a magyar (és több közép-európai) nemzettudat kialakulásában.21 19 Rákié, Lazar Dr.: Történelem az általános iskolák 7. osztálya számára. Újvidék, Tankönyvkiadó Intézet, 1977, 90. 20 Smith, Anthony D.: A nemzetek eredete. In.: Nacionalizmus elméletek. Szerk. Kántor Zoltán Budapest, Rejtjel, 2004, 208. 21 Őze Sándor: Bűneiért bünteti Isten a magyar népet. Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1991, 112. Online: https://mek.oszk.hu/13600/13613/13613.pdf (Utolsó letöltés: 2023. 10. 11.) 36 22 Rákié/, m. 1999, 141. Az ötödikes tankönyv tárgyalta korszakok értelemszerűen nem tartalmaznak sem szerb, sem magyar vonatkozású adatot. A Nyugatrómai Birodalom felbomlását bemutató térképen is csak szlávok szerepelnek, nem pedig szerbek. Talán az egyesült illír törzsek Kr.u. 6-ban, Baton vezetésével kitört Róma elleni lázadásáról szóló olvasmánynál érzi az ember, hogy alighanem a délszláv származás illír mítosza révén került be a tankönyvbe, hiszen világtörténelmi jelentősége nem volt, ám a lázadás tényszerű említésén kívül mást nem tesz a tankönyv szerzője. A hatodikos tankönyvben megjelenik a szerb és a magyar történelem is, így itt már érdekes a különböző témák közötti súlyozás. Ebben a kötetben négy témát lehet elkülöníteni: a legnagyobb részt a szerb történelem vizsgálatának szenteli: kicsit kevesebb, mint a könyv fele (44-45%) szól erről. Az egyetemes történelem ennek csak a fele: 25%. A másik két rész jóval kevesebb terjedelmet kap a tankönyvben. A magyar történelemről szóló rész (ami
