Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Államosítás a gazdasági életben
termeltek, erre hivatkozással 1946. december 1-jével a jóvátétel időtartamára állami kezelésbe vették őket, 9 irányításukra létrehozva a Nehézipari Központot (NIK). 10 Ugyancsak 1946 végén egyes erőtelepek és távvezetékek állami tulajdonba vételéről döntöttek, ezzel minden országos jelentőségű energiaközpont és -elosztó az állam tulajdonába került. 11 A külpolitikai események újabb löketet adtak az államosításokhoz. Az 1947. szeptemberi Kominformot életre hívó értekezletre készített elemzés elmarasztalta a magyar kommunistákat, mondván, hogy a „reakciós erőknek” még mindig komoly pozíciói vannak a gazdaságban. Moszkva úgy ítélte meg, hogy a létrejövő „új demokráciák” közül Magyarország áll az utolsó helyen a gazdaság átalakításában. 12 A pénzügyi szférát már 1947 nyarán elérte az állami beavatkozás, hiszen júniusban miniszteri biztosokat küldtek a részvénytársaság formában működő bankokhoz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a részvénytársaságként működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló 1947. évi XXX. törvénycikk csak december 4-én jelent meg, ennek értelmében a folyamatnak legkésőbb 1948. március 3-ig végbe kellett menni. Az MKP Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága ugyanakkor már 1948. január végén döntést hozott a bankállamosításokat követő helyzetről: az MNB mint egyetlen központi bank mellett csupán négy pénzintézet fenntartását határozta meg: egy beruházási, egy mezőgazdasági, egy külkereskedelmi bankét; valamint egy országos hálózattal rendelkező takarékpénztárét. Az állami pénzintézetek átszervezéséről a GF 1948. április 22-én adta ki azt a határozatát, amely átszabta a teljes hazai pénzügyi szektort, és amely egyúttal a jegybank feladatkörét tovább bővítve jelentősen hozzájárult az egyszintű bankrendszer kiépítéséhez. Mindennek következtében az 1940-ben működő 327 pénzintézetből 1949-re mindösszesen négy maradt. Fontos azt is megjegyezni, hogy a bankok államosítása mögött az a szándék is meghúzódott, hogy az állam így tegye rá a kezét a hazai nagybankok által (rész)tulajdonolt jelentős iparvállalatokra. Ily módon 1948 elejére több mint száz vállalat került állami tulajdonba. 13 Szintén az 1947. évi nacionalizálások eredményeként november végén állami tulajdonba vették a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés teljes egészét. Az MKP Politikai Bizottsága (PB) által 1948. február 12-én véglegesített gazdaságpolitikai irányelvek szerint a magyar gazdaság „letért a kapitalizmus útjáról, és folytonos, szakadatlan harcban [...] fokozatosan a szocialista termelőviszonyok felé fejlődik”. 14 Miután Csehszlovákiában 1948 tavaszán minden 50 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozást nacionalizáltak, a hazai kommunisták is úgy ítélték meg, hogy Magyarországon is további lépésekre van szükség. Gerő javaslatát elfogadva a PB március 18-án döntött a 100 főnél többet foglalkoztató üzemek államosításáról. A jogszabályalkotásra ezúttal is az események után kullogva, visszamenőleges hatállyal került sor, hiszen a Minisztertanács csak március 25-én adta ki a 3510/1948. számú rendeletet, amelynek következtében március 1-jei hatállyal 547 db száz alkalmazottnál többet és 47 db száz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató, de stratégiai fontosságú üzem került állami kézbe. Az Országgyűlés csak március 28-án fogadta el a tárgyban született 1948. évi XXV. törvényt, végül a következő hónapokban mintegy 780 vállalatot államosítottak, az élükre pedig munkásigazgatókat neveztek ki. 15 44 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1945
