Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A rendőrség újjászervezése
nevezte néven a fennálló állapotokat: „a rendőrség úgy lép fel, mintha csak egy párt érdekeit szolgálná.” 38 A kisgazdapárt több tagja a parlamenti üléseken is határozottan tiltakozott a vidéki rendőrségek kommunista irányítása és a túlkapások ellen. Például Nyírjessy Sándor Székesfehérvár kapcsán emelt szót arról, hogy a város lakosságának többségét képviselő pártok „a rendőrségnél nagyon kis mértékben vannak képviselve.”39 Emellett Veér Imre beadványban, míg Futó Dezső, Hompola Mihály, Jónás József, Szőnyi Imre, Miskolczy István és Milassin Kornél pedig interpellációban emelt szót a vidéki rendőrség visszaélései miatt 1946 tavaszán.40 Ezek azonban sajnos nem szűntek meg, Rajk László belügyminiszter 1946 nyarán még havi 150-200 regisztrált esetről tett jelentést a pártnak. 41 A kommunista rendőrség túlkapásainak legismertebb példája a Gyömrőn történt gyilkosságok voltak. A Pest megyei községben és a szomszédos falvakban 1945 februárja és áprilisa között több mint 20 embert öltek meg a helyi kommunista rendőrség tagjai. Minden áldozat a Horthy-korszak környékbeli ismertebb vezetői, tisztségviselői közül került ki.42 Az ügy országos felháborodást keltett, mivel a letartóztatott feltételezett elkövetőket rövidesen szabadon engedték. Ezért Erdei Ferenc belügyminiszter az 1945. május 18-ai minisztertanácsi ülésen ígéretet tett arra, hogy tisztogatást végez a testületen belül.43 A kisgazdák is igyekeztek lépéseket tenni a történtek kivizsgálását illetően, s Valentiny Ágoston szociáldemokrata igazságügyminiszter az 1945. június 8-i kormányülésre elkészítette azt a tervezetet, amely az ő vezetésével egy háromtagú bizottságot hozott volna létre. Ennek tagja rajta kívül még Nagy Ferenc újjáépítési és Gyöngyösi János külügymi niszter lett volna. Nagy Imre és Gerő Ernő tiltakozott az ellen, hogy ez a bizottság az igazságügyminiszter fennhatósága alatt álljon és a javaslatot végül sikerült levetetniük a napirendről. 44 Így a gyömrői gyilkosságok ügyében nem történtek meg a felelősségre vonások, amihez jelentősen hozzájárult, hogy a belügy szándékosan tartotta vissza az információkat. Mindezen túl a kommunistáknak júliusra sikerült elérniük Valentiny Ágoston lemondását is. Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy a miniszter 1945. június 27-én egy új, független igazságügyi nyomozó testület létrehozását kezdeményezte a háborús bűnösök elleni eljárások felgyorsítása érdekében. Bár javaslatát a kormányülés elfogadta, de később saját pártja sem támogatta, így benyújtotta lemondását. 45 Utóda a kommunista szimpatizáns szociáldemokrata politikus Ries István lett. A kommunisták az 1945-ös, 1946-os év során néha még engedményeket voltak kénytelenek tenni. Így például az 1945 nyári kormányválság során Rákosinak 1945. június 5-én arról kellett megállapodnia Tildyvel, hogy kineveznek 100 kisgazdapárti rendőrtisztet, köztük 6 megyei kapitányt és 6 főkapitány helyettest.46 Valamint Erdei Ferenc belügyminiszter 1945 szeptemberében kénytelen volt szólni a rendőrségnél fennálló problémákról: „elismerem annak a kifogásnak és panasznak jogosságát, hogy a rendőrségen belül nincs minden rendben, nem úgy működik, ahogyan egy kész, kifejlett, feltétlenül központi vezetés s ellenőrzés alatt álló apparátusnak működnie kell.”47 Ezért ekkor Erdei Ferencnek felülvizsgáló biztosokat kellett kineveznie, akik országszerte több rendőrtisztet és kapitányt leváltottak.48 Továbbá azt is tudomásul kellett venniük, hogy 1946 tavaszán Tömpe András felettesének a kisgazda Komáromy Lászlót nevezték ki. Viszont Péter Gábor főnöke a Budapesti Főkapitányság élén Sólyom László helyett a kommunista Münnich Ferenc lett. 49 37 1952 1950 1955 1953 1951 1956
