Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A rendőrség újjászervezése
Az újonnan kiépülő politikai rendőrség kezdettől fogva erős szovjet kapcsolattal és befolyással működött, mivel Péter Gábor helyettese Kovács János a szovjet Állambiztonsági Népbiztosság magyar származású ezredese volt. Továbbá összekötőként az Andrássy út 60-ban dolgozott egy Orlov nevű szovjet tanácsos, valamint 1945 márciusától már Mihail Iljics Belkin szovjet államvédelmi tábornok is „segítette” a munkát. 8 A kiépülő államrendőrség szervezetét tekintve 1945 februárjában a Péter Gábor vezette fővárosi politikai osztályon még csak 98-an voltak.9 Áprilisra viszont már 523 politikai nyomozóval rendelkezett a két részből, egy központiból és a kerületi politikai rendőrségekből álló osztály. Szervezete májusra három további részre Szervezési és szolgálati, Fogalmazói, valamint Társadalmi alosztályra tagolódott. Továbbá Péter Gábor irányítása alá tartozott a Titkárság, a Gazdasági Hivatal, a Segédhivatal és a Politikai Nyilvántartó Iroda is. Szervezete 1945 decemberében a három alosztály mellett a Politikai Bűnügyi Nyilvántartó Irodával egészült ki, s a Budapesti Főkapitányság 10 ezer dolgozója közül ekkor már 933-an dolgoztak az irányítása alatt. 10 A Tömpe András által létrehozott politikai rendőrség létszáma is folyamatosan bővült, 1945 januárjában még csak 22 újonnan kiképzett rendőr tett esküt neki.11 Majd februárban már 91-en dolgoztak az általa irányított szervezetben. Ekkor kezdett elválni egymástól a Péter vezette budapesti és a Tömpéhez tartozó vidéki politikai részleg, mely utóbbi 9 alosztályból állt. Kettejük szétválását az 1945. május 10-én hatályba lépett törvény szentesítette, mely kimondta a két külön politikai rendőrség megalakulását és egyben a csendőrség megszüntetését is. 12 A rendelet értelmében a Péter Gábor irányította szervezet hivatalos elnevezése ekkortól Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, vagyis BRFK PRO lett. Felettese továbbra is Sólyom László budapesti rendőrfőkapitány maradt. Tömpe András szervezete pedig ettől elkülö nülten Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya néven működött tovább. 13 1945 nyarán az Andrássy úti épületből is kiköltözött és székhelyét a Bajza utca 52-be tette át. Ezzel azonban nem oldódott meg a Péter Gáborral fennálló ellentét. Tömpe András felettesei a vidéki főkapitányság egymást néhány havonta váltó vezetői Krisztinkovics Antal, Székely Béla és Szimon István voltak. Osztálya év végén már Országos Politikai Nyomozócsoportból, Központi Politikai Tanosztályból, a Határrendészeti és a Hazahozatali Kormánybizottságból, illetve az Internálási Másodfokú Hatóságból állt. 14 A politikai osztályok felállításának bonyodalmai mellett kezdetben a rendőrség állományának megszervezése sem volt egyszerű. Ezt nagyban nehezítette, hogy a szovjetek az 1945 tavaszáig fennálló háborús állapotok alatt a kapitányságokról és a laktanyákból is hurcoltak el rendőröket a hazánkban létesített hadifogolytáborokba. Továbbá kezdetben nem volt elég jármű, felszerelés, fegyver és írószer, valamint fizetési nehézségek is adódtak. Mindezek következtében hiányos volt a felkészültség, nagy volt a fluktuáció és a rendőri visszaélések száma is.15 A háború megszűntével viszont az állomány országszerte folyamatosan bővült, olyannyira, hogy 1945 nyarára összlétszáma már elérte a 34 ezer főt. 16 A civileket ellenőrző politikai rendőrség felállítása mellett 1945 januárjában hasonló folyamat kezdődött meg a katonaság területén. Először Matheidesz Géza szervezett politikai nyomozócsoportot, ami néhány hétig működött csak. Ezután Vészy István, aki már Vörös János hadügyminiszter engedélyével állította fel 33 1952 1950 1955 1953 1951 1956
