Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Ifjúság és hatalom: a Petőfi Kör
A Magyar Dolgozók Pártjához (MDP) hasonló felépítésű, a maga arculatára formált, a kommunista „munkás, dolgozó paraszt, a tanuló és értelmiségi ifjúságot” 1 összefogó Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISZ) belső értelmiségi vitafórumaként jött létre 1955-ben a Petőfi Kör. A Petőfi nevét viselő értelmiségi vitafórum ötlete egy évvel a megalakulást követően, a DISZ berkein belül merült fel.2 1954 augusztus végén, szeptember elején, a Nemzeti Múzeumban dolgozó DISZ-tagok kezdeményezésére, ankétot rendeztek, melynek meghívottjai – akik között ott volt a Baumgartner-díjas költő Lakatos István is – a különböző értelmiségi foglalkozású fiatalok egymáshoz való közeledését kívánták megbeszélni. A szeptemberi eseményen mintegy 40–50 fő, kutatók, írók, művészek jelentek meg, főként a Nemzeti Múzeumból és a Népművészeti Intézetből. 3 Minthogy a DISZ vezetősége látott fantáziát a kezdeményezésben, támogatta, ám kijelentette, a szervezendő „értelmiségi klub” nem szakadhat el sem a DISZ, sem az MDP szellemi körétől. 1954 novemberében ilyen körülmények között került sor a DISZ vezetéssel a megbeszélésre, amelyre Lakatos István dolgozta ki az alapszabály-tervezetet.4 A klub névadójának, Szauder József egyetemi tanárral való konzultációja után Derzsi Ottó, a Népművészeti Intézet DISZ-titkára Bessenyei Györgyöt javasolta.5 Lakatos tervezete vitákat, tehet séggondozást, nemzetközi cserekapcsolatokat, politikai és művészeti előadásokat, egy nemzetközi folyóiratállománnyal rendelkező könyvtár létesítését emlegette. Az ötoldalas dokumentumban foglaltakat azonban a DISZ vezetősége nem vállalta. 6 E kérdés margójára kívánkozik, hogy 1954-ben a DISZ és vele együtt a Kör „klub-gazdájának” személye vitatott volt: a Népfront újjáélesztésekor fajsúlyos kérdéssé vált az ifjúságpolitikában, hogy a párt vagy a Népfront alá tagozódjon-e be a szervezet. A történeti tények ismeretében az ügy hamvába holt: az 1955-ös sztalinista fordulat csírájában fojtott el minden kísérletet, amely az ifjúsági szervezetet az MDP alárendeltségén kívülre helyezte volna. Az 1955-ös év légkörében a DISZ szócsöve, a Szabad Ifjúság harcot hirdetett, II. kongres z szusát követően látszateredményeket hozó erőltetett taglétszámnövelő kampány indított. A DISZ népszerűtlenségét és társadalmi érdektelenségét bizonyítandó a havi tagdíjat a tagok fele már be sem fizette. 7 Végül a DISZ Budapesti Bizottságának vezetői az ellenzékinek minősített Lakatost kiszorítva, 1954-ben saját felügyelet alatt alakították meg az előbb Bessenyei György, majd Vasvári Pál, végül pedig Petőfi nevét viselő Kört. 8 Név tekintetében a döntő szó ismét az MDP-é volt. Utóbbi budapesti szervezetének Végrehajtó Bizottsága mondta ki: „Az ifjúsági klub a DISZ klubja legyen és a Petőfi-klub nevet viselje!”9 Az MDP jóváhagyásával elnevezett Petőfi Kör alakuló ülését 1955. március 25-én tartották. 1956 tavaszáig – bár szervezett rendezvényeket – viszonylag kevesen vettek részt összejövetelein. Mind a politikai életben, mind pedig a Petőfi Kör működésében változást idézett elő a moszkvai XX. pártkongresz szus. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956. februári XX. kongresszusa után Magyarországon is lehetőség adódott a problémák megvitatására, melynek teret adott Ifjúság és hatalom: a Petőfi Kör 1955. március 25. 288 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust”
