Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Újabb szervezet a diktatúra szolgálatában: a Hazafias Népfront
Az írás megjelenését követően a Szabad Nép szerkesz tőségében október 22–23-án és 25-én háromnapos, viharos taggyűlés zajlott, amelynek végkifejleteként a szoros pártirányítással kézben tartott pártorgánum is Nagy Imre mellé állt.14 A folyamat betetőzéseként pedig ugyanezekben a napokban került sor tehát a Hazafias Népfront alakuló kongresszusára is. Az események fejleményeként Nagy pozíciói egyértelműen megerősödtek. A HNF-ben alelnöki posztot kapott Nagy Imre az alakuló ülésen szenvedélyes szónoki beszéde keretében a szervezet célját, feladatát kijelölve elmondta, hogy a „Hazafias Népfront elindul, hogy betöltse nagyszerű elhivatottságát, a nemzeti egység megteremtését”. A mindemellett hazafiságról, honszeretetről is beszélő miniszterelnök azt is egyértelműen kijelentette ugyanakkor, hogy „győzött a júniusi politika”. 15 A szervezet elnöke Szabó Pál író, főtitkára pedig az akkor a Népművelési Minisztérium miniszterhelyettesi posztját betöltő Jánosi Ferenc, a miniszterelnök veje lett. A HNF legfelsőbb szintű testülete elvben a kongresszus volt, amelyet hivatalosan az Országos Tanács (HNF OT) hívott össze. Az Országos Tanács tagjait ugyanakkor a kongresszus választotta, pontosabban hagyta jóvá, és két kongresszus között ez a grémium irányította a szervezetet. Tagjai sorába választották ekkor többek között Andics Erzsébetet, Benke Valériát, Illyés Gyulát, Kodály Zoltánt, Veres Pétert, de Rákosi Mátyást is. A szervezeti szabályzat szerint az Országos Tanács élén a Hazafias Népfront elnöke állt, akit az Országos Tanács választ, továbbá hasonlóképp az Országos Tanács tagjaiból került ki a főtitkár, az alelnökök, akik egyúttal mind tagjai lettek az Országos Tanács soraiból delegált Elnökségnek is. Az Elnökség lett az az operatív szerv, amely az Országos Tanács két ülése között vezeti a Hazafias Népfrontot. Az országos szint alatt meg kellett szervezni a HNF területi szerveit: a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi és a járási népfrontbizottságokat. A területi tagozódás mellett létre kellett hozni a Hazafias Népfront helyi szerveit, így a fővárosban és a nagyobb városokban kerületi népfrontbizottságokat kellett felállítani, de a HNF helyi szerveit egészen a községi szintig lemenően életre kellett hívni. A szervezeti szabályzat a népfrontbizottságok feladatait illetően kiemelten szólt az országgyűlési és a tanácsválasztásokban játszott szerepükről. 16 A Hazafias Népfront hivatalos lapja a Magyar Nemzet lett, amelyről csak az alakuló kongresszus előtt néhány nappal, október 20-án döntött a PB. 17 Rákosi pozícióinak újbóli megerősödése után a Nagy Imre kezében majdnem hatalmi tényezővé vált HNF-et igyekezett elsorvasztani. Átszervezésére, feladatainak újra értelmezésére az 1956. május 11-eia PB-ülésen került sor. 18 TÓTH JUDIT Benke Valéria (1920–2009) Kommunista politikus, művelődésügyi miniszter. Az MKP KV Nőtitkárságának munkatársa (1947–), az MNDSZ Budapesti Bizottságának titkára (1948–1950), az Országos Béketanács titkára (1951–1954), a Magyar Rádió elnöke (1954–1956). A forradalom alatt eltávolították a Rádió vezetői székéből, csak 1957-ben helyezték vissza. Művelődésügyi miniszter (1958–1961), a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsá gának elnöke (1961–1988). Befolyásos női kommunista politikusként a KV (1954–1956), a KB (1957–1988) és az MSZMP Politikai Bizottságának tagja (1970–1985). 284 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust”
