Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
1952 Péter Gábor letartóztatása
kártevők. [...] Mintegy 300 alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből [...] Túlnyomó többségük pártunk tagja volt.” 27 Mindezek eredményeként történhetett meg Rajk László és társai újratemetése is 1956. október 6-án. Péter Gábor ügyének újratárgyalása az 1956-os forradalom miatt elhalasztódott és arra csak 1957. május 28. és június 15. között került sor, amelyet az előző eljáráshoz hasonlóan ismét a nyilvánosság kizárásával tartottak meg. Péter a tárgyaláson a következőket mondta szerepéről: „bűnösnek nem érzem magam, de felelős vagyok bizonyos cselekményekért. [...] Az ÁVH nemcsak azt csinálta amiért mi itt ülünk, de jót is csináltunk. Felszámoltuk a fasizmus maradványait.” 28 Ítéletét 1957. június 15-én hirdette ki a Legfelsőbb Bíróság. A korábbi életfogytiglani helyett most 14 évet kapott 16 rendbeli hamis vád, hivatali hatalommal való visszaélés, felbujtóként kétrendbeli halált okozó súlyos testi sértés és folytatólagosan elkövetett szolgálati hatalommal való visszaélés miatt.29 Vagyis a korábbiakhoz képest négy vádpont alól felmentették. Az 1953-as amnesztia következtében pedig ítélete feleződött és eddig letöltött idejét is beszámították. Így már 1960-ra várhatta szabadulását. 30 Újabb elítéléséről a hazai sajtó nem tudósított, az információ azonban kikerült a tárgyalóteremből, mivel az egyik emigráns magyar lap írt róla.31 A börtönből végül egy évvel büntetése letöltése előtt 1959. január 10-én engedték ki, amelynek érdekében már az előző évben kérvényt írt. Szabadulása után a Magyar Ruhaipari Tervező Vállalat könyvtárában dolgozott 1965. márciusi nyugdíjazásáig, amit korengedménnyel, egészségügyi állapotára való hivatkozással a Politikai Bizottság engedélyezett számára. Ezután békésen élte nyugdíjas éveit, a Kádár-korszak állambiztonsága sem érdeklődött iránta, viszont neve negatív felhangja megmaradt, egyik barátját ismeretségük miatt nem vették fel a pártba. 32 A rendszerváltoztatás éveiben Mindszenty József perújí tása során hivatalosan is felkeresték, lakásán ügyészek jártak és kérdéseket tettek fel neki, de a bíróság elé nem idézték be.33 Bár többen is szívesen készítettek volna vele interjút, de csak nagyon keveseknek, így például Galgóczi Erzsébetnek válaszolt a kérdéseire. 34 Csupán egyetlen alkalommal vállalta a sajtónyilvánosságot, 1990-ben a Népszabadság ban jelent meg Libik György vele készített interjúja, de csak az 1945 előtti évekről beszélt.35 Néhány évvel később, 1993-ban halt meg, hamvait a Farkasréti temetőben helyezték el. Jegyzetek 1 Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944–1949 . Budapest, Napvilág, 2000, 61. 2 Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor. Az ÁVH vezetőjének élete . Budapest, Jaffa, 2017, 184. 3 Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor. Az ÁVH vezetőjének élete . Budapest, Jaffa, 2017, 184–186., 191. 4 Novák Attila: Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per . Budapest, NEB, 2020, 47–49. 5 Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Bizottság jelentése . Szerk. Révai Valéria. Budapest, Zrínyi Kiadó–Új Magyarország, 1991, 108–109. 6 Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1940–1956. II. kötet Szerk. Feitl István – Gellériné Lázár Márta – Sipos Levente. Napvilág, Budapest, 1997, 910. 7 Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor. Az ÁVH vezetőjének élete . Budapest, Jaffa, 2017, 188–192. JUHÁSZ-PINTÉR PÁL 268 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust”
