Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Futball és állambiztonság: Szűcs Sándor pere
követik el, a büntetés halál.” 21 Így a katonai bíróságok ezen törvényre hivatkozva hozhatták meg a Szűcsre kiszabott, ilyen bűntett esetében szokatlanul súlyos, halálos ítéletet. Ez a rendelet azonban a Magyar Közlönyben sohasem jelent meg. 1950 júliusában ugyanezen a számon egy, a Magyar Nemzeti Bankról szóló rendelet található. 22 Szűcs Sándor viszont a rendőrtisztté avatása előtti oktatáson valószínűleg hallhatott az elítélése alapjául szolgáló rendeletről, mert annak kihirdetését 1950. július 20-áig kötelezővé tették minden alakulat előtt, és annak megtörténtéről külön jelentést is kértek. 23 Ezzel kapcsolatban katonai titoktartásra is felhívták mindazok figyelmét, akik tudomást szereztek róla. Ítéletének súlyosságához továbbá az is hozzájárulhatott, hogy az Igazságügyminisztérium 1950 júliusában minden felsőbíróság elnökének levelet küldött annak érdekében, hogy a tiltott határátlépés esetében az ítélkezés ne legyen „károsan enyhe”. Mert „Aki ma hatósági engedély nélkül kísérli meg az ország területéről a távozást [...] az közönséges hazaáruló”.24 Mezei László legfőbb ügyész kutatásai szerint 1950–1953 között ezen rendelet következtében további 573 főt ítéltek el. 25 A többiekre viszont ezzel ellentétben azért szabhattak ki jóval enyhébb börtönbüntetést, mert ők nem voltak a rendőrség kötelékében, valamint fegyver sem volt náluk. Rájuk az 1948. évi XLVIII. törvénycikk XII. fejezetét is alkalmazták, ami azt mondta ki, hogy: „Vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki [...] a határt meg nem engedett módon lépi át”. 26 Szűcs Sándor kivégzése után a perben elítéltek megkezdték büntetésük letöltését. Kovács Erzsi szerelmének halála után kétszer kísérelt meg öngyilkosságot a börtönben. Végül elfogadta a veszteséget és a kőműves szakmát kitanulva 1954-ben szabadult, mivel az 1953-as amnesztia nem vonatkozott rá. „A [...] közkegyelem nem terjed ki azokra, akiket a bíróság [...] tiltott határátlépés büntette [...] miatt ítélt el.” 27 Ezután újra énekesnő lehetett, ismét férjhez ment és Németh Lehel táncdalénekessel lépett fel. 28 A büntetésükkel járó hátrányos jogkövetkezmények alól a hatvanas években mentesültek, bár Engel Erika már 1956-ban elhagyta az országot.29 Kovács Erzsi dalai a rendszerváltoztatáskor is népszerűek voltak, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntették, Szűcs Sándor pedig posztumusz rendőr alezredesi rangot kapott. 30 MARSCHAL ADRIENN 251 1952 1950 1955 1953 1951 1956 1951
