Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Hatalom és hitélet: az Állami Egyházügyi Hivatal
amelyeket az egyházakkal folytatott jelenlegi politikánk és a Vatikánnal szembeni harc megkövetel [...]”, tisztségéből leváltotta, helyére Olt Károlyt nevezve ki.11 Az elnökség tagja volt továbbá a Minisztertanács elnökének javaslatára kinevezett elnökhelyettes (hivatalvezetőhelyettes), a titkár és az adminisztrátor (gyors- és gépíró). Az ÁEH személyzeti állománya 1951 júliusában mintegy 39 fő volt. A szervezeti hierarchia alsóbb részén, a megyékben és a megyei tanácsokban dolgoztak a helyi párt- és tanácsi összekötésekkel bíró egyházügyi előadók és főelőadók. Az ő feladatuk volt a gyülekezetek lelki életét, a hitoktatást, a hittanbeíratásokat, az esperesi és püspöki értekezleteket illetően az egyházmegye vezetőinek beszámoltatása. Valamennyi helyi eseményről tudniuk kellett, amely a szószéken vagy gyülekezet életében történt, s szigorú megfigyelés alatt tartották a hitéletet gyakorló híveket is. 12 1953-ban az elnök és helyetteseinek irányítása alatt három főosztályt hoztak létre: 1. Egyházpolitikai főosztályt, 2. Pénzügyi főosztályt 3. Személyzeti főosztályt. Az Egyházpolitikai főosztályt a katolikus és protestáns csoportok, valamint az archívum alkotta. Előbbi a katolikus egyház ügyeivel foglalkozott. A katolikus csoport feladatkörébe tartozott az 1950. augusztus 1-jén, a katolikus egyház megosztására, tagjainak és híveinek ellenőrzésére létrehozott papi békemozgalom elnökségével való egyeztetés. Ennek keretében az ÁEH feladata volt az egyházi pozíciókba békepapokat ültetni. A fontos egyházi stallumokba helyezett papok útján a rendszerellenes, vagy a hivatalos irányvonaltól eltérő legkisebb politikai aktivitás is retorziót vont maga után. A protestáns csoport a protestáns egyházak és más vallásfelekezetek ügyeit intézte, hasonló célokkal, mint a katolikus csoport. Az archívum az elnökhelyettes irányítása alatt a fontos iratok gyűjtésével, az egyházi kiadványok ellenőrzésével, körlevelek és újságok gyűjtésével foglalkozott. 13 A katolikus és protestáns felekezetek, a hívek és a hitélet ellenőrzése mellett az ÁEH feladata volt a kommunista típusú társadalom alapját képező ateista világnézet terjesztése is.14 A kommunista párt a Hivatalon keresztül minden eszközt felhasznált a hitoktatás akadályozására, a papok ideológiai „átnevelésére”, az állam által korlátozott vallási élet politikai befolyásolására. Az ötvenes évek elejére kialakult egyházpolitikai intézményrendszer egyik fő pillérének – a Központi Bizottság Agitációs és Propagandaosztálya, a Belügyminisztérium (BM) egyházi ügyekkel foglalkozó osztálya és a megyei tanácsok mellett –15 autonómiája az 1956-os forradalom után megszűnt. Az Elnöki Tanács 33/1956. számú törvényerejű rendeletével a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalaként, a minisztérium egyik fő szervezeti egységévé lett.16 Három évvel később, 1959-ben újra önállósult,17 főkegyúri jogaival együtt visszakapta eredeti nevét és funkcióját.18 A rendszerváltozást megelőzően az Ellenzéki Kerekasztal és a kormány közötti tárgyalások sok más kérdés mellett érintették az állam egyházpolitikáját is. E tárgyalások eredménye az állam és egyház szekularizációjának szellemében született megállapodás lett, miszerint a szervezetet meg kell szüntetni.19 Az ÁEH-et így 1989-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az 1989. évi 14. törvényerejű rendelettel20 jogutód nélkül megszüntette. RAPALI VIVIEN 246 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust”
