Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az 1949-es országgyűlési választások
Az 1949. május 15-én zajlott választást az első népfrontos választásként tartjuk számon, amelyen a választásra jogosultak 94,7%-a vett részt, és a leadott szavazatok 95,6%-át szerezték meg a Magyar Függetlenségi Népfront (MFN) jelöltjei. A választással kapcsolatban felmerülő főbb kérdéseket három csomópont mentén fogalmazhatjuk meg. Először is, szót kell ejteni a választások hátterét adó Magyar Függetlenségi Népfront létrejöttéről, és annak szerepéről. Másrészt megkerülhetetlen kérdés, hogy még két év sem telt el az előző választások óta, vagyis miért kellett erre egyáltalán sort keríteni? Végül a hogyan zajlott kérdésével párhuzamban pedig felmerül az is, hogyan sikerült a kommunista pártnak elérnie ezt a bevallottan, még számukra is meglepően kedvező eredményt? Már 1948 őszétől fokozott mértékben haladt a még meglévő pártok megtisztítása, és egyre markánsabban fogalmazódott meg a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), így Rákosi Mátyás részéről a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front átszervezésének igénye. 1 Az 1949 február 1-én életre hívott Magyar Függetlenségi Népfrontot alapvetően az MDP Politikai Bizottságának (PB) január 20-ai elképzelése szerint hozták létre. Az MDP vezetőinek szeme előtt kettős cél lebegett, hiszen az MFN-ben egy olyan szervezetet képzeltek el, amely egyrészt markánsan képviseli a kommunista párt politikáját, másrészt a még meglévő pártok versengése helyébe az egység gondolatát állítja. A Magyar Függetlenségi Népfront tagjai lettek a Magyar Dolgozók Pártján kívül a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Magyar Demokrata Párt és a Radikális Demokrata Pártszövetség. A pártok mellett pedig még a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége. 2 Az MFN elnöke Rákosi Mátyás, főtitkára pedig Rajk László lett. Az alelnöki posztokra a két társutas párt prominensei, vagyis a kisgazda Dobi István és a parasztpárti Erdei Ferenc kerültek. 3 Legfontosabb testülete az Országos Tanács lett, amelybe az MDP vezetői mellett csak a koalíciós pártok kommunisták iránt lojális tagjai kerülhettek be néhányan. Ennek a szervnek a választás szempontjából is fontos szerepe lett, hiszen ez a testület hagyta végső soron jóvá, hogy kik indulhattak a választáson. 4 Az MFN életre hívását követő hetekben létrehozták a területi népfrontbizottságokat is, amelyek élére – csakúgy, mint országos szinten – itt is az MDP helyi vezetői kerülhettek, míg a kevésbé jelentős posztokba ültették csupán a társutas pártok vezetőit. Az MNF az így kialakított országos hálózatával képessé vált ellátni legfőbb feladatát, az országgyűlési és a tanácsi választások előkészítését és lebonyolítását. 5 Kádár János akkori belügyminiszter vezetésével április 6-án választási bizottságot hoztak létre, amely leginkább a választás közigazgatási vonalon történő Az 1949-es országgyűlési választások 1949. május 15. 202 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1949
