Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A harmadik világháborúra készülve – haderőfejlesztés Magyarországon
imperialista hatalmak körébe sorolták. A „nemzetközi helyzet fokozódása” az 1950 júniusában kitört koreai háborúban csúcsosodott ki, amely a hadikészültség mielőbbi elérésének irányába mozdította a magyar haderőt és a honvédelmi ipart. Az 1950. évre elfogadott terv szerint végül a 8 milliárd forintos beruházásból 3,82 milliárd az iparra (az összberuházás 48%-a), azon belül is 3,39 milliárd a nehéziparra (az összberuházás 42,3%) jutott. Megkezdődtek ugyan a következő évre szóló tervezések is, így az 1950. novemberben elkészült irányszámok szerint önmagában a HM az 1951-es év folyamán 5,23 milliárd forinttal gazdálkodhatott volna, ami az akkori állami költségvetés 15–17 százalékát tette ki. Már önmagában ezek a számok is az első ötéves terv előirányzatainak felemelését jelentették, ám mindez elmaradt attól a véglegesített adattól, ami egy váratlan fordulat következtében ettől is magasabbra srófolta a hadiipari kiadásokat. 9 Sztálin 1951. január 8-án összehívta az európai szocialista országok tanácskozását, amelyen a magyar pártvezetésnek is részt kellett vennie. A Kremlben tartott ülésen a szovjet vezető meghatározta a szatellit országok új haderőfejlesztési irányszámait, hogy 1953-ra készen álljanak a Nyugattal megvívandó háborúra. Magyarországra ennek következtében 150 000 fős béke- és 400 000 fős hadilétszám esett. Emiatt kényszerültek tovább emelni az ötéves terv már egyébként is megemelt irányszámain, amelyet az 1951. február végén összeült kongresszuson jóvá is kellett hagyni. Bár már így is több mint másfélszeresére emelték a beruházási költségeket, a már feszített terv további feszítése nem ért véget. A Trojka 1951. július 16-ai ülésén elfogadta azt a Moszkvában kidolgozott újabb hadseregfejlesztési tervet, amely minden bizonnyal a januári irányszámokat is felülmúlta, 1951 őszén a Magyar Néphadsereg – amely 1951. június 1-je óta viselte ezt a nevet10 – létszáma ugyanis megközelí tette a 184 000 főt, ami az egy évvel korábbihoz képest mintegy 36%-os bővülést jelentett. 11 A hadi fejlesztések súlyát érzékletesen jelzi, hogy Gerő javaslatának megfelelően 1951. december 30-án döntés született az önálló hadiipari főhatóság felállításáról, amely a Középgépipari Minisztérium (KÖM) nevet kapta, mivel magát a hadiipart akkori szóhasználattal középgépiparnak hívták. 12 A korszak legszigorúbb éves tervét 1952 februárjában fogadták el, amely csődközeli helyzetbe sodorta a tartalékait lassan teljesen felélő magyar gazdaságot. A honvédelmi megrendelések olyan mértékben terhelték az egész ipart, hogy 1952 elején egyes minisztériumok nyíltan szembeszegültek a HM Pálffy (Oesterreicher) György (1909–1949) Honvédelmi miniszterhelyettes, altábornagy. Középiskolai tanulmányait követően katonai szolgálatot teljesített, 1932-ben a Ludovika Akadémián tüzér hadnagyként végzett, tanulmányait a Hadiakadémián folytatta. 1939-ben családi okokból és németellenessége miatt leszerelt és az Egyesült Izzóban helyezkedett el, ahol kapcsolatba került a kommunista párttal. Utóbbi utasítására lépett be a Független Kisgazdapártba. Az MKP Katonai Bizottságának vezetője (1945–), a Határőr Parancsnokság és a Katonaipolitikai Osztályának (Katpol) vezetője. Altábornagy (1948–), honvédelmi miniszterhelyettes (1948–), az MDP KV tagja, az MDP Államvédelmi Bizottsága Katonai Albizottságának titkára (1948–). 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, koncepciós perben kötél általi halálra ítélték és kivégezték. 1955-ben részlegesen rehabilitálták, 1956-ban újratemették. 193 1952 1950 1955 1953 1951 1956
