Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Politika a tudományban: a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása
hálózatot. Az MDP a sztálini politika revízió nélküli átvételének szellemében eredetileg az MTA elsorvasztása döntött, ám alig egy évvel az MTT létrehozása után, 1949 nyarán kiderült, hogy ez a megoldás – ti. a névlegesen ugyan meg nem szűnő, de lényegét tekintve súlytalan Akadémia és mellette az MTT, mint tényleges akadémiai funkciót betöltő intézmény – nem felel meg a szovjet elvárásoknak, s nem is kapcsolható rá a szovjet irányítási rendszerre. A tájékozódás és egyeztetés céljából Moszkvába utazó Gerőnek egyértelműen tudtára adták: a kommunista mintaállam ragaszkodik a tudományirányítás szovjet típusú szervezeti rendszeréhez.16 Így Gerő hazaérke zését követően – revideálva a korábbi elképzeléseket – immár az Akadémia megtartásának szükségességét hangsúlyozta: „ [...] Szerintem megérett a helyzet arra, hogy ősszel vagy az év végére az MTT az Akadémiával egybeolvadjon oly módon, hogy az Akadémia kimondaná az alapszabály-módosítást és egyben maga kérné az egybeolvadást a MTT-vel. Politikailag a jelen helyzetben biztosítani lehet, hogy az ily módon újjászervezendő Akadémiának a vezetése a mi kezünkben legyen. [...] mert bár az Akadémia elhalatására vettünk irányt, az Akadémia halódva ugyan, de mégis létezik és esetenként bizonyos aktivitást fejt ki, amit kívülről nehéz irányítani.” 17 A tudománypolitika ilyetén fordulatával az elsorvasztás tehát lekerült a napirendről, és az új, szovjet nyomásra módosított irány a nemzeti gondolkodásban fontos szerepet betöltő, autonómiájához ragaszkodó Akadémia totális állami kontroll melletti „újjászervezése” lett. A „reakciós” elemek eltávolításával, visszaminősítésekkel és tagcserékkel, a politikai kívánalmaknak megfelelően megrostált, új összetételű Akadémia 1949. október 31-i alapszabály-módosításával 18 de facto maga kérte a Tudományos Tanáccsal való összeolvadását. A módosítást a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949. november 14-én hagyta jóvá. A „megújított” Akadémia – még a törvényjavaslat elfogadása előtt – 1949. november 29-én tartotta első közgyűlését,19 az elnöki tisztségbe – 43 szavazatból – 42 szavazattal Rusznyák Istvánt választották, a főtitkári pozícióval pedig Alexits Györgyöt bízták meg. Az elnökség tagjainak választották továbbá Lukács Györgyöt, Novobátzky Károlyt, Alexits György. MTI Fotó: Mező Sándor 188 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1948
