Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az egyházi iskolák államosítása
a falu vagy a plébános, hanem maga Mindszenty József. „[...] a felbujtók és gyilkosok nem a nép, a maga 1–2 holdas parcelláival, hanem a 160 holdas pap, Mindszenty katonája, [...] a spekuláns nagygazda, aki a zendülés és a gyilkosság után elbújtatja a papot [...] A magyar demokrácia nem a katolikus egyház ellen harcol, hanem a katolikus egyház reakciós, politizáló, demokráciaellenes, feudális, legitimista irányzata ellen, amelynek feje Mindszenty József.” 13 A felekezeti iskolák államosításának törvénytervezetét – alig két héttel Pócspetri után – Ortutay Gyula június 15-én nyújtotta be, másnap pedig Bognár József képviselő a közoktatásügyi bizottság jelentését ismertette előadóként a „[...] nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvételéről, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vételéről és személyzetének állami szolgálatába való átvételéről szóló törvényjavaslat tárgyában”. 14 Miután módosító javaslat nem hangzott el, és a nyolcórás sürgősségi keretben tárgyalt beterjesztést 293 képviselőből 230 megszavazta (63 képviselő szavazott nemmel), az Országgyűlés „a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta”.15 A törvénytervezettel nem mindenki értett egyet. Nemmel szavazott többek között Barankovics István, Parragi György, Eckhardt Sándor és Slachta Margit is, akinek a törvényjavaslat vitájában hangzott el utolsó felszólalása, melyben az egyházak iskolaállítási szabadságát védelmezte.16 A képviselőnő elkeseredett tiltakozása jelélül ülve maradt a Himnusz alatt is, emiatt a mentelmi bizottság elé idézték, ahol 12 hónapra eltiltották parlamenti képviselői tevékenységétől, mentelmi jogát pedig felfüggesztették. 17 Ez egyúttal Slachta Margit politikai pályájának végét jelentette. 18 Az 1948. évi XXXIII. törvény értelmében az ország iskolá inak több mint kétharmada, összesen 6505 iskola került állami tulajdonba, s velük együtt 18 ezer pedagógus vált állami alkalmazottá.19 1948-ra a katolikus egyház immár nemcsak földbitokait, de iskoláit is elveszítette, s ezzel lényegében eldőlt a kommunista párttal szembeni harca is. RAPALI VIVIEN Zadjeli Slachta (Schlachta) Margit Boglárka (1884–1974) Szerzetesnő, politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. A Szociális Misszió-társulat tagja (1908–), országgyűlési képviselő (1920–1922, 1945– 1949). A Szociális Testvérek Társasága alapító főnöknője (1923–1949), a Katolikus Női Szociális Képző alapítója (1934), a Keresztény Nő folyóirat alapító szerkesztője (1915–1944), a Magyar Nő folyóirat felelős szeresztője (1918–1922). 1945–1948 közötti parlamenti felszólalásai többségükben a jogelviség, a jogbiztonság és a jogrend kérdéseivel foglalkoztak, 1946-ban a királyság, mint államforma fenntartása mellett foglalt állást és a köztársasági államforma ellen szavazott. 1947-es országgyűlési beszéde miatt 60 napra kizárták. Utolsó parlamenti beszédét 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítását kimondó törvényjavaslattal kapcsolatban. A törvény elfogadásakor a Himnusz eléneklése alatt ülve maradt, ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapi kizárásra ítélte, és megfosztotta mentelmi jogától. 1949-ben Ausztriába emigrált, onnan pedig az Egyesült Államokba távozott és ott is telepedett le. 184 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1948
