Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
A MAORT-per
A magyar gazdaságot a háborús jóvátételt követően az 1947 augusztusában elindított hároméves, majd az első ötéves terv számai és a nehézipar erőltetett fejlesztésének kényszere határozta meg. Emellett a Rákosikorszak gazdaságpolitikáját a minél több termelés érdekében a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó rablógazdálkodás is jellemezte. Ez először a háborús jóvátétel jegyében, majd a harmadik világháborúra való felkészülés miatt történt. A minél magasabb százalékok elérése érdekében nem törődtek az esetleges negatív következményekkel, így az sem számított, ha hosszútávon kevesebb lesz a kitermelhető ásványkincs, tönkremennek a gépek, vagy veszélyessé válik a munkavégzés. A gazdasági élet irányításában meghatározó szerepe volt a kommunista Vas Zoltánnak, aki először a Gazdasági Főtanács főtitkára, majd az Országos Tervhivatal vezetője volt. Annak érdekében, hogy az állampárti irányítás még közvetlenebb lehessen, célul tűzték ki a jelentősebb, stratégiai fontosságú vállalatok és gyárak államosítását. Ezt azonban a tulajdonosoknak járó jóvátétel kifizetése nélkül, törvényekkel és törvényerejű rendeletekkel hajtották végre. A teljeskörű államosítás megvalósítása érdekében koncepciós pereket is indítottak, melyekben az ítélet gazdasági vádpontokra is hivatkozva született meg. Ezek eredményeként a kommunisták leszámoltak politikai ellenfeleikkel, valamint több régi szakembert is eltávolítottak. A korszak legnagyobb, részben gazdasági szempontok miatt indított koncepciós perei a Nitrokémia, a Ferrotechnika, a Földművelésügyi Minisztérium, a MAORT és a Standard dolgozói, valamint bányamérnökök ellen indultak. A legjellemzőbb vádak a szabotázs, vagyis a termelés szándékos akadályozása, a magyar népgazdaság megkárosítása, a tervtől való szándékos eltérés, ipari kémkedés, ipari szabadalom külföldre csempészése, szervezkedés, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok esetében ezt még kémkedéssel és az imperialisták kiszolgálásával egészítették ki. Az ítéletek az ÁVH és Rákosi Mátyás előre elkészített tervei és elvárásai szerint, kényszer hatására tett beismerő vallomások alapján születtek meg. 1 Ezen perek közül időrendben az első, a Nitrokémia elleni eljárás volt. A Nitrokémia elődjét 1921-ben Magyar Lőporgyárüzemi Rt. néven alapították, székhelye rövidesen Balatonfűzfő lett. A vállalat Európa egyik legjelentősebb hadianyag-termelő üzemévé vált, így államosítása kulcsfontosságú volt. Emellett a pernek jelentős politikai töltete is volt, mivel az 1948 nyarára tervezett pártfúzió előtt kompromittálta a szociáldemokrata Bán Antal iparügyi minisztert és ezáltal a kommunistákkal egyesülni nem akaró szociáldemokratákat is. A vállalat vezérigazgatóját, Szabó Kornélt többek között azzal vádolták meg, hogy tudatosan szabotálta az 1947. évi terv végrehajtását. A Budapesti Népbíróság végül hét vádlott fölött hirdetett ítéletet 1948. március 4-én. Szabó Kornél igazgatót halálra, Sárkány József honvédelmi minisztériumi államtitkárt, Kelemen Gyula iparügyi államtitkárt és Steller Lajos főmérnököt életfogytiglani, Gyöngyösi István ügykezelő helyettes igazgatót 15 évi, Weissmahr Béla mérnököt A MAORT-per 1948. március 4. 163 1952 1950 1955 1953 1951 1956
