Házi Balázs et al. (szerk.): „Ma demokráciát, holnap szocializmust”. A diktatúra kiépülése és működése 1944-1956 (Budapest, 2022)
Az agrártársadalom megfélemlítése: kuláküldözés
Bár a júniusi határozat kimondta, hogy a kuláklisták eltörlése mellett meg kell szüntetni ezen személyek zaklatását is, hozzátették, hogy mindezt „a kulákság korlátozásának és elszigetelésének politikáját” fenntartva kell megvalósítani. Mindez egyet jelentett voltaképpen azzal, hogy az egyszer kizsákmányolónak, és ezáltal ellenségnek minősített gazdaelitet képező kulákok továbbra is ellenségnek minősültek. A kulákság fogalmi meghatározása 1954 januárjától változott, így az a gazda számított kuláknak, akinek a tulajdonában lévő összes földterület a 25 kh-t és a 350 aranykorona értéket együttesen meghaladta, illetve, ha földterülete ezt a határt nem is érte el, állandóan egy vagy több mezőgazdasági alkalmazottat foglalkoztatott. Fontos, hogy a korábban említett felszorzás megszűnt, tehát a szőlő, kert és gyümölcsös területeket nem lehetett többszörös szorzóval számítani. 20 Rákosi hatalma újbóli megerősödésének következményeként 1955 tavaszától a kulákok elleni fellépés újabb lendületet vett és bármely kötelezettség elmulasztása ismét súlyos szankciók alkalmazását vonta maga után. Az állampárt a szocializmus építésére vonatkozó elképzeléseiből, illetve ezzel együtt osztályharcos szemléletéből nem kívánt engedni. Az addigi korlátozások és súlyos szankciók alkalmazása következtében 1955-ben már csak 1780 gazda rendelkezett 25 kh feletti földterülettel. Világosan és tisztán látható tehát, hogy a pártállam eltökélten menetelt tovább annak irányába, hogy a gazdaelitet képező társadalmi csoportokat, és ezzel együtt az egyéni gazdálkodást is teljesen felszámolja. TÓTH JUDIT Jegyzetek 1 Lásd még: Szakács Sándor: Az ötvenes évek agrárpolitikája – különös tekintettel a „kulákkérdésre”. In: 1956 és a magyar agrártársadalom. Szerk. Estók János, Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2006, [34–66.] 46–47. 2 Részletesebben lásd: Bolgár Dániel: A kulák érthető arca. Fogalomtörténeti vázlat. In: Mindennapok Rákosi és Kádár korában. Új utak a szocialista korszak kutatásában. Szerk. Horváth Sándor, Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2008, 50–93. 3 A Magyar Dolgozók Pártjának határozatai, 1948–1956. Szerk. Habuda Miklós – Rákosi Sándor – Székely Gábor – T. Varga György – Izsák Lajos. Budapest, Napvilág, 1998, 22. 4 8990/1948. Korm. r. a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának korlátozása tárgyában. Magyar Közlöny , 1948. 08. 28. 1875. Varga Zsuzsanna: Modelltranszferek keletről és nyugatról: mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarországon, 1949–1989. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 2014, 81. 5 9000/1948. Korm. r. a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről. Magyar Közlöny , 1948. 08. 29. 1923–1925.; Varga Zsuzsanna: Modelltranszferek keletről és nyugatról: mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarországon, 1949–1989. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 2014, 75., 81. 6 Nagy József: A kulákkérdés és megoldása az 1948–1953-as években. Múltunk , 1999/3, [41–97.] 49–51. 7 Rákosi Mátyás: Pártunk feladatai. Beszéd és zárszó az MDP Központi Vezetőségének 1949. március 5–6-i ülésén. In: Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát. Budapest, Szikra, 1949, 167. 156 1944 1948 1946 1945 1949 1947 „Ma demokráciát, holnap szocializmust” 1948
